---

Tartalom

Előszó

I. RÉSZ. Magyarország 2010-2015: Politikai tagoltság és jogváltoztatás
1. Tájkép csata után - 2012 elején. Szigeti versus Pokol (Appendix 2012 tavaszán)
2. Az Alaptörvény karaktere - államelméleti és alkotmányjogi aspektusból
3. A magyar választási rendszer átalakítása- összehasonlító perspektívában
4. Stabilizálódott a "nemzeti"-konzervatív rezsim dominanciája a parlamenti választásokon
5. Maffiaállam? Passzív forradalmi konszolidáció? Vagy valami más?

II. RÉSZ. Politológia - Államelmélet
6. A politikum konstrukciója (A politikai problémája Carl Schmittnél, Max Webernél és a neomarxistáknál)
7. A nemzetállami szuverenitás közjogi fogalmának védhetősége és a mi azon túl van...
8. A rendészeti igazgatás állam- és rendészet-elméleti alapjai

III. RÉSZ. Jogelmélet
9. A jog tárgyspecifikus kategóriája: a jogrend (Jelentése, változása ontológiai és hermeneutikai perspektívában)
10. A jogtudomány társadalomtudományok közötti különneműsége: praxishoz kötöttség és jogelméleti általánosítás
11. Két könyvről Elszemélytelenedés Lenkovics Barnabás: Ember és tulajdon; Paksy Máté: A francia konstitucionalizmus archeológiája

IV. RÉSZ. Társadalomelmélet - Filozófia
12. A kritikai társadalomtudományi megismerés specifikumai
13. Materialista lételmélet - alapvetés
14. Karl Marx aktualitása a globális kapitalizmusban
15. Kedves Lukács!
16. A szellemi termelési mód alternatívájáról

---

Előszó

Késő délután van, alkonyat. Minerva baglya megkezdheti röptét. Holnap új nap kel fel, de könnyen előfordulhat, hogy azt már egy másik bagolynak kell berepülnie. A világ hihetetlenül széles és mély komplexitásából és gazdagságából magunkénak csak annyit mondhatunk, amennyit a korszakunk adta lehetőségeken belül értelmünkkel és megismerési motiváltságunkkal birtokunkba vehetünk és veszünk. Képességeink és felkészültségünk szerint. Ez utóbbi pedig azokat a társadalomtudományi szakokat jelenti, amelyeket monográfiáinkban (az 1991-ben megjelent szervezett kapitalizmusban, az 1998-as jogállamiságban, a 2004-es világrendszernézőben és a 2008-as magyar jogrendszer-elemzésben) továbbá tanulmányköteteinkben (1995, 2001, 2006, 2011) eddig is mozgattunk, immáron 37 év munkásságaként. Most sem lesz másként, legfeljebb a számunkra releváns szaktudományos osztályozások mellé - politológia, jogelmélet, államelmélet, társadalomelmélet, alkotmányjog és a filozófia - beiktattunk egy rendhagyó, ám vonzó tematikát. Azokról a fejleményekről, melyeket a magyar társadalom átélt, a társadalomismeret pedig fogalmilag fejez ki, rögzít és elemez. "Magyarország 2010-2015: politikai tagoltság és jogváltoztatás" címmel, lévén, hogy itt egy egymással nagyon szoros tárgyi kapcsolatban álló és az időben előrehaladó mozgás rekonstruálódik kisebb-nagyobb dolgozatainkban. Ezért nem a diszciplináris felosztásban, hanem problémáink vonzásában rendeztük ezeket. No - félreértés ne essék - nem problémáink, hanem a velük való intellektuális foglalkozás a vonzó. A folytatásban azonban visszatértünk a fejezeteket kijelölő szaktudományos szemponthoz. A politológiát az államelmélettel egybevont fejezet követi, a jogelméleti dolgozatokat pedig társadalomelméleti és filozófiai tárgyú értekezések. Legalábbis saját munkásságom szempontjából különleges értéket tulajdonítok két átfogó társadalomelméleti tanulmányomnak: a kritikai társadalomtudományi megismerésről és a politikum konstrukciójáról szólóaknak, melyeket kedvenc gyermekekként fél élet alatt "hordottam" ki. A kötetben szereplő 13 válogatott tanulmány sorát három recenzió és két Appendix egészíti ki. (Utóbbi két kisebb lélegzetű írást nem számoztuk meg a tartalomjegyzékben).

Megjegyzendő, hogy amikor szaklapokban vagy más orgánumokban publikálunk, néhol formai vagy stiláris kompromisszumok vagy éppen terjedelmi szűkítés szükségeltetnek.

Saját válogatott tanulmánykötetünk ebből a szempontból - ha eltér a korábban megjelentektől - az autentikus szövegváltozatnak tekinthető. Azt se tagadjuk le olvasóink előtt, hogy az információs társadalom szövegszerkesztőjének jóvoltából - időnként - nem tudtunk ellenállni azon kísértésnek, hogy a korábban általunk írt szöveghelyek ezúttal "vendégszövegként" térjenek vissza tanulmányainkba. Az ismétlést - reményeink szerint - két körülmény menti: a veretes kifejtés, ami miatt nem fogalmaztuk át a mondandót, illetőleg az, hogy új kontextusba kerülnek a korábban elmondottak. Arra is alkalmunk nyílt, hogy egyik tanulmányunkban (5.) saját megoldásunkat immáron ne egy másik forráshelyre utalással rögzítsük, hanem szervesen illesszük be a jelen kifejtésbe. Így már a "Maffiaállam? Passzív forradalmi konszolidáció? Vagy valami más?" című dolgozat kissé rejtelmes utótagját explicitté tettük.

Ahol a tanulmány végén nem jeleztünk korábbi megjelenési helyet, ott első közlésekről van szó, mint ahogy a bővített változatra is felhívjuk a figyelmet. Az átfogó tanulmányok elé elhelyezett annotációk - bár közel sem szokásos megoldások - az olvasó könnyebb eligazodását és érdeklődésének felkeltését szolgálják.

Budapest, 2015. június 29.
A szerző

---