---

Tartalom

Még mindig a kőkorszakban

MÉLYRÉTEGEKRŐL
A kitörés pszichózisa
Az idő kútjában
A fölszabadított tudattalan
Kodolányi János Jézus-regénye
Valóság a mitológiában
Ady verstitkaiból
József Attila vezérmotívumai
Rímkényszerből ritmusváltás?
"Az őszinteség ideje"
Az önismeret útján
A szerelem anatómiája
Drámák egy dráma körül
Orpheusz útján
Kaiser László: Összes ajtómat kitárom
A szorongás regénye

MASZK ÉS FÜGGÖNY
Szent Johanna az Evangélium Színházban
Nebántsvirág
Molière: Tartuffe
Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború
Jean Anouilh: Becket vagy Isten becsülete
Dürrenmatt: A fizikusok
Nizsinszkij kényszerzubbonyban
Csongrádi Kata: Sissy és én

---

Fülszöveg

1964-ben mutatkoztam be az Alföld című folyóiratban. Első kötetem, a Napfogyatkozás, 1986-ban jelent meg, ebben már öt tábla szerepelt a Gilgames-fordításomból, a következő, 1994-es Orpheusz Apollónhoz címet viselő kötetben pedig hét tábla volt olvasható. Ezek után két tanulmánykötetem, a Szemben Lukács György szobrával és a Volgai lovastól az eltévedt lovasig jelent meg. Legutóbbi könyvem a most bemutatott teljes Gilgames fordítása.

Az élet úgy hozta, hogy az irodalmi pálya helyett egy tervezőirodába kerültem a Talajmechanikai Laboratóriumba, de ez sem lehetett véletlen, hiszen itt találkoztam olyan emberekkel, akikkel többek között az özönvízről tudtunk beszélgetni, itt ismertem meg a Gilgames-eposzt, és itt kaptam meg 1959 körül a német közvetítésű nyersfordítását is.

A fordításkor érdekes problémát jelentett a ritmikai megoldása; a mezopotámiaiak szintén időmértékes verselést használtak, de nem ugyanolyan verslábak voltak jellemzőek, mint a görögöknél. Prózai szövegeikben leggyakrabban a gondolatritmus ismerhető fel.

Jelen kötetembe újabb tanulmányaimat és kritikáimat gyűjtöttem össze.

Zászlós Levente

---