---

Tartalom

I. fejezet. A Bolyai-család; Bolyai Farkas ifjúkora (1775-1796)
II. fejezet. Bolyai Farkas Németországban; baráti viszonya Gauss-szal (1796-1799)
III. fejezet. Visszatérés a hazába; Kolozsvár és Domáld (1799-1804)
IV. fejezet. Bolyai Farkas mint marosvásárhelyi tanár (1804-1853)
V. fejezet. Bolyai Farkas mint mathematikus
  Első rész: Tentamen juventutem studiosam in elementa matheseos introducendi
VI. fejezet. Bolyai Farkas mint mathematikus
  Második rész: A geometria alapjaira vonatkozó vizsgálatai
VII. fejezet. Bolyai János ifjúsága (1802-1818)
VIII. fejezet. Bolyai János a mérnök-akadémián (1818-1823)
IX. fejezet. Bolyai János mint katonatiszt
X. fejezet. Az abszolut geometria fölfedezése Bolyai János által
  Első rész: Euklides XI. axiómájának bebizonyítására irányuló kisérletei
XI. fejezet. Az abszolut geometria fölfedezése Bolyai János által
  Második rész: A XI. axióma bebizonyithatatlan volta. Az Appendix (1823-1832)
XII. fejezet. Bolyai János Domáldon
XIII. fejezet. Bolyai János további vizsgálatai az abszolut geometria terén
XIV. fejezet. Bolyai Farkas és Bolyai János dolgozatai a képzetes mennyiségekről
XV. fejezet. Bolyai János és Lobatschefskij Ivánovics Miklós.
  Első rész: Hogyan értesült János Lobatschefskij-nek "Geometrische Untersuchungen"-jéről
XVI. fejezet. Bolyai János és Lobatschefskij Ivánovics Miklós.
  Második rész: Bolyai János "Észrevételei Lobatschefskij Geometrische Untersuchungen über die Parallellinien" czímű művére
XVII. fejezet. Bolyai Farkas utolsó évei (1848-1856)
XVIII. fejezet. Bolyai János Maros-Vásárhelyt (1840-1860); előrehaladt korából való mathematikai vizsgálatai
XIX. fejezet. Bolyai János Üdvtana
XX. fejezet. Zárószó
Jegyzetek és utalások
Tárgy- és névmutató

---

Előszó

E mű előmunkálatainál és kiadásánál a Magyar Tudományos Akadémia hathatós támogatásában részesültem. Kötelességemnek tartom, hogy ezért az Akadémia volt főtitkárának, Szily Kálmán úrnak legmelegebb hálámat fejezzem ki; nem kisebb hálával tartozom Kőnig Gyula tanár, osztálytitkárnak, ki, fájdalom, már nem érhette meg e könyv megjelenését.

A marosvásárhelyi ref. kollegium, melynek Bolyai Farkas tanára és Bolyai János növendéke volt, előzékenységével abba a helyzetbe juttatott, hogy Erdélyben való ismételt tartózkodásom alkalmával (1898 márczius havában, 1901 augusztus, majd 1909 szeptember havában) e két férfiúnak a kollegium könyvtárában őrzött hagyatékát megtekinthessem és könyvem számára felhasználhassam. Nagyra becsülöm azokat a szóbeli és írásbeli közléseket is, melyeket Farkas utolsó tanítványának: néhai Koncz Józsefnek, a kollegium későbbi tanárának köszönök; requiescat in pace.

Habár Bolyai János Appendixét már régebben ismertem, mégis csak Schmidt Ferencz építész volt az, ki 1894-ben, mikor vele Bécsben a természettudósok gyülésén találkoztam, arra buzdított, hogy a két Bolyai műveivel behatóbban foglalkozzam. Jelen művemet e férfi felejthetetlen emlékének ajánlottam, ki fáradhatatlan előharczosa volt a két Bolyai ügyének.

Az előkészületek hosszú évein át végig kisért a két Bolyai két földijének élénk érdeklődése és soha cserben nem hagyó támogatása; Kürschák József budapesti tanár úrra és Schlesinger Lajos gießeni tanár úrra gondolok, ki 1897-től 1911-ig a kolozsvári egyetemen működött. Nagy örömemre szolgál, hogy nekik e helyen nyilvánosan fejezhetem ki köszönetemet.

Rados Ignácz budapesti tanár úr elvállalta a Magyar Tudományos Akadémia költségén megjelenő magyar kiadásnak sajtó alá rendezését; nemcsak ezzel kötelezett le ő engem, hanem a próbaívek áttekintésében való részvételével is.

Fölvilágosításaikért, közléseikért és adalékaiért még sok másnak hálával tartozom. Első helyen említem közülök Szabó Péter budapesti tanár urat, ki a birtokában levő fontos okiratokat a legnagyobb készséggel bocsátotta rendelkezésemre és kinyomtatásukra is megadta az engedélyt; hálára köteleztek még a következő urak: Brendel M. tanár majnai Frankfurtban, Brodmann C. könyvtárigazgató Karlsruheban, Dantscher V. tanár Gráczban, Engel F. tanár Gießenben, Neumann C. tanár Heidelbergben, Réthy Mór tanár Budapesten, Roth K. tanár Segesvárt, Schur F. tanár Straßburgban, Térey Gábor szépművészeti muzeumi aligazgató Budapesten.

Heidelbergben, 1913 július havában.
Stäckel Pál.

---