---

Tartalom

Előszó
Tartalomjegyzék
Tárgymutató
Általános rész
Különös rész
1. Gabonanenüek és hüvelyesek
2. Másnemü mezőgazdasági termékek
3. Gyümölcs
4. Szőlő
5. Fakereskedés
6. Marhakereskedés
7. Állati termékek
8. Zsirok s olajok; különböző élelmiszerek
9. Sütő ipar
10. Pótkávé-gyártás
11. Szalámigyártás, mészáros és hentes ipar
12. Malomipar
13. Czukoripar
14. Sörfőzés
15. Szeszgyártás
16. Égetett szeszes italok gyártása
17. Eczetgyártás
18. Élesztőgyártás
19. Ásványvizek
20. Sóbányászat
21. Kőszénbányák
22. Rézbányászat
23. Vasbányák és hámorok
24. Vas- és fémáruk gyártása
25. Földek s kövek
26. Czementkészités
27. Agyagáruk készítése
28. Üveggyártás
29. Faipar
30. Fonott áruk gyártása
31. Fésüsipar
32. Bőripar
33. Kefekötő-áruk gyártása
34. Gyapjuipar
35. Gyapot- és vászonipar
36. Kötélverő-áruk
37. Kárpitos-ipar
38. Szabó-ipar
39. Szűcs-ipar
40. Csizmadia-ipar
41. Keztyügyártás
42. Kalapos-mesterség
43. Papirosgyártás
44. Enyvgyártás
46. Gyufagyártás
46. Gyertya- és szappangyártás
47. Petroleumfinomitás
48. Gázgyártás
49. Keményitőgyártás
50. Hamuzsirgyártás
51. Csontszéngyártás
52. Épitő-ipar
53. Nyomda-ipar, könyvkereskedés, könyvkiadás
54. Könyvkötészet
55. Kereskedés
56. Kereskedelmi muzeum
57. Bank- és hitelügy
58. M. kir. postatakarékpénztár
59. Biztosítási ügy
60. Postaforgalom
61. Távirda és távbeszélő (telephon)
62. Vasuti forgalom
63. Folyami hajózás
64. Oktatásügy
65. Kiállitási ügy

---

Bevezető

Nagyméltóságu Minister Úr!

A következő lapok egy oly kerület kereskedelmének és iparának állapotát fogják Nagyméltóságod előtt feltárni, mely régtől fogva eleven és sokoldalu iparélet által tünt ki; elannyira, hogy egész joggal, iparos mikrokosmos székhelyének tekinthető.

Nem tehettünk máskép, minthogy a valóságnak megfelelő, komor szinekkel ecseteljük e képet; igy kelle tennünk, hogy a valósághoz hivek maradjunk s az igazságot el ne leplezzük.

Összefoglaló jelentésünkből meggyőződni méltóztatik, hogy a brassói kamarakerület iparélete a súlyos betegség nem egy tünetét árulja el. Kisiparunk még nagyrészt nem tudja magát a jelenbe beleélni s főleg azt sínli, hogy a jelen időknek megfelelő módozatok hijával van. Ez okból kötelességünknek ismerjük e helyt is ráutalni a kisipar szervezete ujabbkori módozatainak fontosságára, melyek hivatva látszanak lenni, hogy természetes átmenetül szolgáljanak a jövő alakulatához. A kisiparnak azon téren kell felvennie a túlsulyban levő nagyiparral szemben reá háramlott küzdelmet, a hol épen a türhető megélés lehetősége még kinálkozik, t. i. az üzemnemek terén. Az ipartársulati és ipartestületi ügynek tartalmasabbá kell válnia s technikai és kereskedelmi jellegü, testületi szövetkezés által kell kiegészittetnie.

Egy kormány hatalmában sem áll ezt az ujjáalakulást kierőszakolni, de mégis módjában van azt kedvezmények megadása által ösztönözni és fejleszteni, mert ez által meg lehet nyerni az iparososztály belátóbb részét, hogy a szövetkezés felelevenitésén munkálkodjék.

Ez okból bátorkodunk Nagyméltóságod kegyes figyelmét e kérdésre terelni, mely — ha nem csalódunk — a kisipar fentartása s erősbitése szempontjából kiváló fontosságu; már pedig a kisipar a polgári középosztály alapja s az iparélet termő talaja.

...

---