---

Tartalom

I. szakasz. A' főnevekről. Von den Haupt- oder Dingwörtern
II. szakasz. A' mellék- vagy tulajdonságnevekről. Von den Bei- oder Eigenschaftswörtern
III. szakasz. A' számnevekről. Von den Zahlwörtern
IV. szakasz. A' névmásokról. Von den Fürwörtern
V. szakasz. A' névhatározók- v. viszonyszókról. Von den Verhältnißwörtern
VI. szakasz. Az igéről. Von dem Zustandwort, Zeitwort
VII. szakasz. Igehatározókról. Von den Beschaffenheitswörtern
VIII. szakasz. A' kötszók, mondatok- és körmöndatokról. Von den Bindewörtern und Sätzen
IX. szakasz. Indulatszók. Empfindungswörter

Függelék. Az ügyiratok', Geschäftsaufsätze, néhány képletei.

---

Ismertető

A német nyelv oktatásának biztos módszerét a tanulók felkészültségének különbözősége miatt nehéz volt megtalálni. 1880-ra a német tankönyvírásnak igen gazdag irodalma volt. Kronológiai előzményként említésre méltó Melczer Lajos Magyar és német szótan és mondattan gyakorlati szempontból (1853) és Brassai Sámuel Okszerű vezér a német nyelv tanulásában (1860) című műve.

Melczer könyve olvasmányokat nem tartalmaz. A nyelvtani rendszer felépítésének középpontjában az igecentrikus mondat áll. Egy-egy nyelvtani egység bemutatása után a szabályok gyakorlására rövid példamondatokat és fordítási gyakorlatokat találunk. A függelék példatára és szöveggyűjteménye nyelvhasználati szempontból különösen jelentős mintaügyiratokat tartalmaz. Ez a "témaválasztás" indokolt, hiszen az abszolutizmus korában az ügyintézés nyelve a német volt.

Forrás: Mihalovicsné Lengyel Alojzia: Simonyi Zsigmond nyelvkönyvírói tevékenysége

https://mek.oszk.hu/03200/03257/

---