---

Tartalom

I. Történeti áttekintés
1. A számolás fejlődése 1577-ig
2. Gemma Frisius aritmetikája
3. A matematika történetének 1577 előtti magyar vonatkozásai

II. Az 1577-beli Debreceni Aritmetika ismertetése
1. Leírása, lappangó példányainak kutatása, hiányainak pótlása, Frisius könyvével való összehasonlítása, szerzője
2. Foglalata
3. A hangoknak a maitól eltérő jelölése
4. A maitól eltérő szóhasználata
5. Első szóelőfordulások
6. Nyelvtani és helyesírási sajátságok
7. Az Aritmetikában szereplő pénzek és mértékek
8. Formálizmusa
9. Jelentősége

III. A Debreceni Aritmetika teljes szövege eredeti helyesírással

IV. A második és a harmadik kiadás
1. A második debreceni kiadás
2. A harmadik kiadás: a Kolozsvári Aritmetika

V. Német nyelvű kivonat

---

Előszó

A Debreceni Aritmetika - eddigi tudásunk szerint - a legrégibb magyar matematikai munka.

A XVI. században megkezdődik az ismereteknek és a tudományoknak a nép anyanyelvén való nagyobbarányú közlése. Németországban, Németalföldön, Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban egymásután jelennek meg a nemzeti nyelven írott aritmetikák. Hazánk sem marad ki ebből a szellemi mozgalomból. A török megszállás idejében lát napvilágot Debrecenben 1577-ben a kollégium "deák urainak" szánt magyar aritmetika. Céljának megfelelő, az igényeket kielégítő, jól bevált tankönyv volt ez a - mai elnevezés szerint - Debreceni Aritmetika. Nemsokára, 1582-ben II. kiadása jelenik meg, változatlan formában, azonos szöveggel, ugyancsak Debrecenben. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1591-ben, tehát első kiadásától számított tizennégy év mulva, harmadszor is kiadják; ezúttal már némileg megváltozott alakkal és lényegesebb szövegbeli változtatásokkal.

A Debreceni Aritmetikának Nemzeti Múzeumunkban levő egyetlen eredeti, 1577-ből való, hiányos példányát a II. kiadás alapján egészítettem ki, mindenütt megtartva az eredeti helyesírást. Az így kiegészített szöveget magyarázataimmal igyekeztem a ma emberéhez közelebb hozni.

Az indus-arab számolástól eltérő, a régibb korokban használt, kalkulusokkal való számvetést is bemutatja az Aritmetika; itt is minél alaposabb megvilágításra törekedtem.

A szerző személyének megállapítása, adatok hiányában, ma már csaknem teljesen lehetetlen.

Megvizsgáltam Gemma Frisius latin aritmetikáját és az 1577-es kiadó állításával ellentétben, nem találtam semmiféle kapcsolatot Frisius könyve és a Debreceni Aritmetika között.

A bevezetésül szánt általános matematikatörténeti vázlat szükséges magyar irodalmunkban a Debreceni Aritmetika alaposabb értékeléséhez. Itt csak azokat a műveket sorolom fel, amelyek az általános fejlődést mutatják és valamilyen kapcsolatban vannak György mester könyvével, vagy a Debreceni Aritmetikával.

Ebbe a keretbe szervesen illeszkedik a magyarságnak a matematikával 1577 előtti kapcsolata. Azért ennek külön fejezetet szántam.

Köszönetet mondok e helyen elsősorban Dávid Lajos egyetemi tanár úrnak, aki a Debreceni Aritmetika tanulmányozására buzdított és akitől a Debreceni Aritmetika elnevezés való. Az ő lelkes támogatása, szíves útmutatása, állandó érdeklődése és értékes tapasztalatainak közlése segítettek munkámban és eredményezték tanulmányom megírását.

Köszönetét mondok Csűry Bálint egyetemi tanár úrnak az Aritmetika nyelvészeti részére vonatkozó értékes tanácsaiért és hasznos megjegyzéseiért.

A Debreceni Aritmetika szövegét a sajtóhibákkal együtt közlöm; hibákat nem javítottam, hiányokat nem pótoltam.

---