Magyar névkutatás a 21. század elején
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ElőszóA NÉVTAN MINT TUDOMÁNYOS DISZCIPLÍNA
Hoffmann István: A névtan és a társtudományok
Farkas Tamás: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai
Juhász Dezső: A magyar névkutatás tudományos fórumai, intézményei, társadalmi jelenléte
Bauko János: Magyar névkutatás a határokon túl
A MAGYAR NÉVTAN KUTATÁSI TERÜLETEI
Slíz Mariann: Általános névtani kérdések
N. Fodor János: Történeti személynévkutatás
Szilágyi-Kósa Anikó: Mai személynevek kutatása
Tóth Valéria: Történeti helynévkutatás
Hegedűs Attila: Mai helynevek kutatása
T. Somogyi Magda: Az írói névadás vizsgálata
Raátz Judit: Alkalmazott névtan
HAJDÚ MIHÁLY EMLÉKEZETE
Kiss Jenő: Bevezető gondolatok a Hajdú Mihály emlékét felidéző írások elé
Bárth M. János: Hajdú Mihály, a tudós kutató és tudományszervező
Balázs Géza: Hajdú Mihály, a tudománynépszerűsítő és a tanár
Szathmári István: Hajdú Mihály emlékezete
Kötetünk szerzői
Előszó
1. A jelen kötet célja, hogy átfogó képet nyújtson napjaink magyar névkutatásáról, azaz a tulajdonnevek típusait, jellemzőit, történetét, kulturális és társadalmi összefüggéseit, a mindennapokban betöltött szerepét vizsgáló tudományterületről. A névtant tág értelemben vett nyelvtudományi diszciplínának, s egyúttal igen gazdag tartalmú, sokfelé ágazó interdiszciplináris területnek tekintjük. A névtan (avagy: onomasztika), nemzetközi vonatkozásai mellett, jellegzetesen magyarságtudományi diszciplína is. Számos további tudományág, illetve gyakorlati alkalmazás segédtudományaként is hasznosítható, eredményei pedig - a mindennapos tapasztalatok szerint - a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthatnak. Napjaink névkutatása, mindezekhez illően, egyre változatosabb és szerteágazóbb szakterületté válik.
Időszerűnek és hasznosnak gondoltuk ezért egy olyan kötet összeállítását, amely e tudományterület jelen helyzetéről, hagyományos és újszerű témáiról, kutatási irányairól, eredményeiről és a jövő feladatairól igyekszik megbízható tájékoztatást és módszeres áttekintést adni. Szándékunk az volt, hogy a kiadvány nemcsak a szűkebb szakma, hanem az érintkező további tudományterületek művelői, s akár a nevek világa iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is hasznos iránymutatóként szolgálhasson.
Az elkészült kötet tisztelgés kíván lenni a magyar névkutatás közelmúltban elhunyt meghatározó alakjának, Hajdú Mihálynak az emléke előtt. Az ő sokirányú - kutató, tudományszervező, oktató és tudománynépszerűsítő - munkájának, a nevek iránti legszélesebb körű érdeklődésének, fáradhatatlan szorgalmának, s egyúttal személyiségének hatását gazdagon őrzi e tudományterület. Erről tanúskodik ez a kiadvány is.
2. A kötet első nagy fejezete a névkutatás tudományosságon belüli helyzetének, intézményrendszerének, társadalmi jelenlétének és tudományként való művelésének a kérdéseit tárgyalja. Elsőként a névtan helyét jelöli ki a tudományok rendszerében, illetve a névtan és társtudományai viszonyát mutatja be Hoffmann István tanulmánya. Ezt követi a nemzetközi névtudomány intézményeit, fórumait, jellemzőit, valamint a nemzetközi és a magyar névkutatás kapcsolatait és együttműködésének lehetőségeit számba vevő írás, Farkas Tamástól. A magyar névkutatás intézményi hátterét, szakmai fórumait (periodikáit, sorozatait, konferenciáit, felsőoktatási helyzetét), illetőleg társadalmi jelenlétét vázolja fel Juhász Dezső munkája. Ezt követően, külön tanulmányban Bauko János ad összefoglaló képet a - széttagoltsága miatt nehezebben átlátható, továbbá sajátos feladatokat is magáénak tudó - határokon túli magyar névkutatásról.
A kötet második nagy fejezete a magyar névtan fő kutatási területeit veszi sorra. Elsőként az általános névtan témaköréről ad számot írása. Ezt követően a régóta a szakmai és közérdeklődés középpontjában álló névtípusok kutatását tekinti át a kötet, a gazdag szakirodalomnak megfelelő részletességgel: a történeti személynévkutatásról Nn. Fodor János, a mai személynevek kutatásáról Szilágyi-Kósa Anikó számol be; a történeti helynévkutatást Tóth Valéria, a mai helynevek gyűjtését és vizsgálatát Hegedűs Attila mutatja be. Az írói, illetve az irodalmi névadás témakörét tekinti át T. Somogyi Magda, végezetül pedig az alkalmazott névtan, azaz a "hasznos névtudomány" területeit, eddigi eredményeit veszi számba Raátz Judit írása. Sajnálatos módon az egyéb nevek kutatásának az áttekintése (mivel a vonatkozó tanulmány nem készült el) végül nem kapott helyet a kötetben.
Az itt közreadott írások szerzői figyelmüket elsősorban az utóbbi két-három évtized, illetőleg a 21. század első másfél évtizedének eredményeire összpontosítják. Témájukból fakadóan, ha nem is törekedhetnek teljes körű áttekintésre, a vonatkozó újabb szakirodalomról kellőképpen reprezentatív és részletes bibliográfiákat közölnek.
A kötet utolsó nagy fejezetében a Hajdú Mihály professzor emlékét, szakmai munkásságának egyes részleteit és alakját közvetlenül is felidéző írások: Kiss Jenő, Bárth M. János, Balázs Géza és Szathmári István által írott pályaképek, visszaemlékezések kaptak helyet.
...