Politikai kommunikáció-kutatások a közösségi média korában
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Előszó. A politikai kommunikáció alakváltozásaiBevezetés
1. Szabó Gabriella: Politikai kommunikáció határok nélkül: a magyar médiatörvények európai vitájának esete
1.1. Európai nyilvánosság: a vita középpontba helyezése
1.2. A magyar médiatörvények európai vitája
1.3. Összegzés
Irodalomjegyzék
Támogatás
2. Szakács Ildikó Réka: Tökéletes világ! A 2014-es választási kampány alternatív valósága
2.1. Történeti áttekintés: a bulvár sajtópiac fejlődése Magyarországon
2.2. A politika változása és alkalmazkodása a szórakoztató tartalmak felértékelődéséhez
2.3. A gyakorlat közvetlen háttere
2.4. Bulvármegjelenések a témakörök alapján
2.5. Politikusok a megjelenések minősége alapján
2.6. A 2014-es kampány újdonságai
2.7. Következtetések
Irodalomjegyzék
3. Merkovity Norbert: Politikusok médiaszerepléseinek elemzése
3.1. Hogyan segíthet a média a célunk elérésében?
3.2. Mit akar a média egy történettől?
3.3. Saját történetünk bemutatása a médiában
3.4. Mi a hír?
3.5. Az interjú
3.6. Tévé, rádió, újság: mi a különbség?
3.7. Hogyan készüljünk fel az interjúra?
3.8. Milyen jogai vannak a nyilatkozónak?
3.9. Az interjú speciális változata, a sajtótájékoztató
3.10. Kapcsolattartás a médiával
3.11. Ötletek és tippek a médiával való kapcsolattartáshoz
Irodalomjegyzék
Támogatás
4. Mátyus Imre: A hálózati tér mint az önreprezentáció kontextusa
4.1. A hálózati társadalom
4.2. Médiatársadalom
4.3. Önreprezentáció a hálózati terekben
Irodalomjegyzék
5. Robert Imre - Stephen Owen: Hírszerzési kudarcok? A hírszerzés politikája
5.1. Az iraki háború és a hírszerzés
5.2. Hírszerzési kudarc?
5.3. Az információ átpolitizálása
5.4. A világrend átalakítása
5.5. A negyedik hatalmi ág: a világmédia miért volt ennyire elnéző?
5.6. Következtetések
Irodalomjegyzék
6. Nagy Eszter Cecília: Parlamenti képviselők és az email: 13 ország parlamenti képviselőinek vizsgálata
6.1. A kutatás hipotézisei
6.2. A kutatás módszertana
6.3. Eredmények
6.4. Következtetések
Irodalomjegyzék
7. Merkovity Norbert: A politikusok médialogikája a közösségi oldalakon: Facebook és twitter kutatás
7.1. A vertikális média logikája
7.2. A horizontális média logikája
7.3. A kutatással kapcsolatos elvárások és a módszertan
7.4. Kutatási kérdések
7.5. Kutatási módszertan
7.6. A Facebook-kutatás eredményei
7.7. A Twitter-kutatás eredményei
7.8. Az eredmények összefoglalása
7.9. Úton a hálózati médialogika felé?
7.10. Összegzés
Irodalomjegyzék
Támogatás
8. Barta Ágnes: A fiatalok politikai hírfogyasztása az interneten
8.1. A kampány és a tájékoztatás
8.2. A fiatalok hírfogyasztása?
8.3. A kutatás ismertetése
8.3.1. A kutatás módszere
8.3.2. A kutatás eredményei
8.4. Következtetés
8.5. Összegzés
Irodalomjegyzék
9. Merkovity Norbert: Újmédia használat a kommunikációban
9.1. Mi változott a régi médiához képest?
9.2. Mi az újmédia/közösségi média?
9.3. Interaktivitás a közösségi médián
9.4. Egyirányú kommunikációs csatornák
9.5. Többirányú kommunikációs csatornák
9.6. A többirányú csatornák sajátos szabályszerűségei
9.7. A közösségi médiahasználat a munkahelyen
9.8. Ötletek és tippek a közösségi oldalak használatához
9.9. A 10 leggyakrabban elkövetett hiba a közösségi oldalakon
Irodalomjegyzék
Támogatás
10. Robert Imre - Stephen Owen: A közösségi média és az alanyiság: a kormányzás információtechnológiai birodalma
10.1. A "Twitter-forradalmak" elméleti aspektusai
10.2. "Twitter-forradalom"?
10.3. A "narancsos forradalom": az első "mediált" forradalom?
10.4. Egyéb álláspontok
10.5. Az üzenet terjesztése
10.6. Konklúzió
Irodalomjegyzék
Szerzők
Ismertető
A hagyományos és az új - információs hálózatokra összpontosító - politikai kommunikáció legfrissebb trendjeit ismerteti a Politikai kommunikáció-kutatások a közösségi média korában című könyv. A kötet szerzői között megtalálhatók a tapasztalt kutatók mellett az elsőszerzős, tudományos pályájukat most kezdő fiatal kutatók is. A kötet sokrétű tartalmat dolgoz fel, a médiatörvényekről szóló, különböző szereplők által megfogalmazott kommunikáció elemzésétől a bulvárpolitikán át a Facebookig, Twitterig és az ukrán, valamint iráni forradalmakig elemzi a politikai kommunikációt. A tíz fejezet visszatérő eleme a performansz és az önmediatizálódás. A performansz a politikusi szerepfelfogásból adódik, míg az önmediatizáció az információs hálózatok nyújtotta lehetőségek kihasználásából fakad. Ezen a két jelenségen keresztül ismerheti meg az olvasó a politikai kommunikáció legfrissebb trendjeit.
Forrás: http://primaware.bibl.u-szeged.hu/index.php/politika-es-digitalis-kultura