---

Tartalom

1. Bevezető (Sipos Anna Magdolna)

2. Személyes adatok (Egervári Dóra)
2.1. A kérdezett neme
2.2. Mikor született?
2.3. Állandó lakhelyének típusa
2.4. A település irányítószáma
2.5. Amennyiben nem Magyarországon él
2.6. Legmagasabb iskolai végzettség
2.7. Édesapa, édesanya legmagasabb iskolai végzettsége
2.8. Összegzés

3. Hallgatói jogviszony (Egervári Dóra)
3.1. Hallgatója-e felsőoktatási intézménynek?.
3.2. Melyik felsőoktatási intézménybe jár?
3.3. Felsőfokú tanulmányai során volt-e / van-e olyan kurzus, amelynek célja az információs kompetenciák fejlesztése?
3.4. Összegzés

4. Munkaviszony (Egervári Dóra)
4.1. Dolgozik Ön jelenleg?
4.2. Milyen területen dolgozik?
4.3. Összegzés

5. Szabadidő (Egervári Dóra)
5.1. Mely eszközökkel rendelkezik Ön a következők közül?
5.2. Mekkora a házi könyvtárának mérete?
5.3. Milyen gyakran használja a házi könyvtárában fellelhető könyveket?
5.4. Hobbi, szabadidő
5.5. Összegzés

6. Az információszerzés módja (Sipos Anna Magdolna)
6.1. Használ Ön számítógépet?
6.2. Amennyiben igen, hol?
6.3. Használ Ön internetet?
6.4. Amennyiben igen, hol?
6.5. Milyen gyakran használ számítógépet?
6.6. Milyen gyakran használja az internetet?
6.7. Mennyi időt tölt számítógépezéssel / internetezéssel átlagban egy napon?
6.8. A könyvjelzője böngészőjében (kedvenc oldalak között) milyen típusú weboldalak találhatók
6.9. Általában honnan szerzi be a legfontosabb információkat, amelyeket a hétköznapi életbenhasznál?
6.10. Melyik az a forrás, ahonnan a leggyorsabban szerzi be az Ön számára fontos köznapi információkat?
6.11. Melyik az a forrás, ahonnan a legolcsóbban szerzi be az Ön számára fontos köznapi információkat?
6.12. A munkájával/tanulmányaival összefüggésben honnan szerzi be a legfontosabb információkat?
6.13. A munkájával/tanulmányaival összefüggésben általában inkább elektronikus vagy hagyományaos (papíralapú) forrásban keres?
6.14. A tanulmányaihoz, munkájához milyen százalékban használ elektronikus forásokat?
6.15. Átlagban egy nap mennyi időt tölt információszerzéssel?
6.16. Egy hónapban átlagosan mennyit költ információszerzésre?
6.17. Milyen témával kapcsolatban keresett információt az interneten az elmúlt héten?
6.18. Milyen témával kapcsolatban keresett információt a könyvtárban az elmúlt alkalmakkor?
6.19. Milyen céllal használja az internetet?
6.20. Öszegzés

7. Keresési metódusok az interneten (Sipos Anna Magdolna)
7.1. A weben hol kezdi a keresést?
7.2. Melyik keresési minta áll Önhöz a legközelebb, ha arra kíváncsi, hogy pl. ki írta a Kőszívű ember fiait?
7.3. A weben történő keresés során használ-e operátorokat?
7.4. A webes keresés során használ-e szűkítési lehetőségeket?
7.5. A webes keresés során használ-e speciális beállításokat?
7.6. Elemzi a találatokat vagy véletlenszerűen válogat?
7.7. Hogyan dönti el, hogy egy találat megfelel-e önnek?
7.8. Megelékszik-e a találati halmaz első oldalán található információkkal?
7.9.-7.10. Használja-e Ön a Facebookot információszerzés céljából? Amennyiben igen, úgy mennyire bízik meg az így nyert információkban?
7.11.-7.12. Használja-e Ön a privát blogokat információszerzés céljából? Amennyiben igen, úgy mennyire bízik meg az így nyert információkban?
7.13.-7.14. Használ-e Ön szakmai blogokat információszerzés céljából? Amennyiben igen, úgy mennyire bízik meg az így nyert információkban?
7.15.-7.16. Használja-e Ön a Wikipédiát információszerzés céljából? Amennyiben igen, úgy mennyire bízik meg az így nyert információkban?
7.17.-7.18. Használja-e Ön a Youtube-ot információszerzés céljából? Amennyiben igen, úgy mennyire bízik meg az így nyert információkban?
7.19. Összegzés

8. Könyvtárak, adatbázisok (Varga Katalin)
8.1. Könyvtári tagság és könyvtárhasználat
8.2. A könyvtárhasználat gyakorisága
8.3. Mely könyvtárakat használja?
8.4. Könyvtárhasználat és információkeresési kompetenciák
8.5. A könyvtárhasználat célja
8.6. Katalógushasználat
8.7. Kézikönyvek használata
8.8. Kihez fordul segítségért?
8.9. Adatbázisok használata
8.10. Összegzés

9. Az információs források hitelességének megítélése és használatuk gyakorisága (Sipos Anna Magdolna)
9.1. Minek alapján tudja eldönteni, hogy az egyes információforrások hitelesek-e?
9.2. Mennyire tartja hiteles forrásnak a könyvtári adatbázisokat?
9.3. Mennyire tartja hiteles forrásnak a Google-t?
9.4. Mennyire tartja hiteles forrásnak a nyomtatott folyóiratokat?
9.5. Mennyire tartja hiteles forrásnak az elektronikus folyóiratokat?
9.6. Mennyire tartja hiteles forrásnak a könyveket?
9.7. Mennyire tartja hiteles forrásnak az e-bookot?
9.8. Mennyire tartja hiteles forrásnak a könyvtárból származó audiovizuális dokumentumokat?
9.9. Mennyire tartja hiteles forrásnak az internetről származó audiovizuális dokumentumokat?
9.10. Milyen gyakran használja a könyvtári adatbázisokat?
9.11. Milyen gyakran használja a Google által közvetített információs forrásokat?
9.12. Milyen gyakran használja a nyomtatott folyóiratokat?
9.13. Milyen gyakran használja az elektronikus folyóiratokat?
9.14. Milyen gyakran használja a könyveket?
9.15. Milyen gyakran használ e-bookot?
9.16. Milyen gyakran használ könyvtári eredetű audiovizuális dokumentumokat?
9.17. Milyen gyakran használ internetről származó audiovizuális dokumentumokat?
9.18. Összegzés
9.19. Ön részt vesz-e az internetes tartalmak gyarapításában? Kérjük, jelölje meg, amit már készített!
9.20. Összegzés

10. Hallgatói blokk (Egervári Dóra)
10.1. Információs források használata
10.2. Feladat: egy évfolyamdolgozat megírása
10.3. Összegzés

11. Fogalmak ismerete (Varga Katalin)
11.1. Plágium
11.2. Információs műveltség
11.3. Digitális írástudás
11.4. Összegzés

12. Ajánlások, indikátorok, standardok - Nemzetközi példák alapján (Varga Katalin)
12.1. Hazai tapasztalatok
12.2. Nemzetközi tapasztalatok
12.3. Az információs műveltség követelményrendszere a felsőoktatásban
12.4. Az információs műveltség követelményei a munkavállalók szempontjából
12.5. Indikátorok

Melléklet
Fülszöveg helyett
A kutatókra, szerzőkre vonatkozó adatok

---

Fülszöveg

Napjaink egyik legjellemzőbb kortünete az állandósult, rohamos változás és ebből következően a szintén állandósult átmenetiség. Ám életünk minden területét behálózó kortünet talán sehol sem jelentkezik olyan intenzitással, mint az információk kezelésében és az ahhoz rendelt, fejlesztett eszközökben. Az ezredforduló emberének mindennapjait az információ kezelésének paradigmatikusnak is mondható kultúraváltása határozza meg. A korábbi évszázadokban a Gutenberg-galaxis által megteremtett információhordozók és információs források monopóliumát a Neumann-galaxis információs eszközrendszere először csupán megrendítette, majd megtörte, mára pedig már az utóbbi hegemóniájáról szól a folyamat valós belső jelenségeit nem ismerő, illetve azt lényegesen leegyszerűsítő közbeszéd, továbbá az annak táptalajt nyújtó és gyakran csupán a felszínen mozgó tömegkommunikáció. S hogy a valóságban milyen folyamatoknak vagyunk életünk minden pillanatában és minden színterén részesei, milyen jelenségeket élünk meg az információkezelés kétségkívül zajló és mélyreható változásaiban, arról nem, illetve alig állnak rendelkezésünkre empirikus kutatási eredmények, értékelések, elemzések. A 2599 fős mintán alapuló empirikus kutatás eredményeként elkészült könyvünk ezen a hiányon szándékozik enyhíteni.

Magyarországon az információs műveltség fogalma és annak tartalma alig ismert, miközben a világ meghatározó dokumentumai azt a 21. század alapkompetenciái közé sorolták, és a nyugati kultúrkörben mára már mind a pedagógiában, mind a könyvtári tevékenységekben kiemelt hangsúlyt kap. Az információs kompetenciát a világ mértékadó nemzetközi szervezetei a 21. század alapműveltségének, továbbá a digitális ökoszisztéma kulcsfontosságú komponensének tartják. Egyszerűen arról van szó, hogy az egész információtechnológiai fejlődés fabatkát sem ér, ha az emberek döntő többsége nem tud, nem képes azzal élni, és saját céljaira, továbbá a közjó érdekében hasznosítani.

Kutatásunk arra irányult, hogy felderítsük: hazánkban és napjainkban hogyan állunk az ide vonatkozó ismeretekkel és tudásunk megfelel-e a korszerű információkezelési követelményeknek. Nem árulunk el titkot azzal, hogy előrevetítjük sommázott tapasztalatainkat: felmérésünk eredményeinek tükrében a digitális ökoszisztéma ma még leggyengébb láncszemének a tudás hiánya bizonyult. Az információk keresésében, a találatok kezelésében, hasznosításában meglehetősen alacsony szintű jártasságot tapasztalunk. Vizsgálatunk arra mutatott rá, hogy az emberek többsége nincs, illetve alig van tisztában azzal, hogy a Neuman-galaxis eszközrendszerének segítségével hogyan boldoguljon az interneten fellelhető információk között. És itt nem csupán egy szűk réteget, hanem mindannyiunkat érintő kérdésről van szó. Lett légyen az akár a legprofánabb információs igény, mint például az, hogy hol szerezhető be legolcsóbban a krumpli, vagy, hogy mikor indul a vonat, vagy akár az idegsebészetben alkalmazott legújabb eljárásokról történő információszerzés. Ám a meglehetősen borús kép ellenére sincs okunk pesszimizmusra, hiszen a hiányzó tudás - megfelelő fogadókészség esetén - intézményesített keretek között, az oktatás különböző szintjein, valamint a könyvtárakban megvalósított felkészítéssel, tanítással és tanulással minden nehézség nélkül pótolható lenne. Az ide vonatkozó és a 21. század emberétől elvárható tudás szintjeiről kötetünk 12. fejezetében a nemzetközi példák alapján összeállított részletes mutatórendszer olvasható. Azok számára pedig, akik az információs műveltség témakörében alaposabban el szeretnének mélyülni, ajánljuk a szintén kutatási programunk keretében létrejött és a csoportunk által gondozott Információs műveltség szakportált, amely az alábbi internetcímen érhető el: http://informaciosmuveltseg.pte.hu.

---