Teleki Sámuel és a Teleki-téka
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Teleki Sámuel (1739-1822)Levelek
Teleki Sámuel levelei 1-71.
Teleki Sámuelhez írott levelek 72-82.
Naplórészletek, előszók, végrendelet, könyvtári törvények
Függelék
Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz
Levelek, írások jegyzéke
Szó- és helynévjegyzék
Névmutató
Bevezetés
Musis Patriis, Gratisque Posteris... (A haza múzsáinak és a hálás utókornak...) - olvashatja közel két évszázada a marosvásárhelyi Teleki-tékába belépő látogató a bejárat fölött a márványtáblán. A kőbe vésett szavak nagyszabású alapítványt jeleznek, ugyanakkor utalnak az alapító egész életműve lényegére. Mert ha az egykori főúri gesztus eredményeként nem is történt más, csak az, hogy az 1800-as évek elején, az akkor még alig néhány ezer lakosú vidéki városkában közkönyvtár nyílt, a gyönyörű empire könyvtárterem zsúfolt polcain sorakozó ritka és nagy szakértelemmel összeválogatott gyűjtemény mégiscsak egy élet áldozatos munkáját igényelte. A XV-XIX. század értékes könyvtermékeit őrző tékában búvárkodó olvasó akár egy-egy bibliofil érdekességet, akár a korabeli tudományok valamelyik reprezentatív kiadványát veszi kézbe, azonnal megbizonyosodik arról, hogy az, aki ezt a könyvtárat összegyűjtötte, valóban hozzáértő, képzett bibliofil szakember volt. Nem csoda tehát, ha Teleki Sámuelt kortársai és az utókor egyaránt elsősorban könyvtáralapítóként tartotta számon. Kétségtelen, hogy a már leválaszthatatlan jelző nem került illetéktelenül neve mellé. Kifogásolni talán csak annyit lehet, hogy jócskán leszűkíti ennek a bámulatosan tevékeny embernek az érdeklődési és tevékenységi körét. Jóllehet ma már minden jelentősebb hazai vagy külföldi bibliográfiai tájékoztató-kiadvány, könyvészeti szakmunka hivatkozik Teleki könyvtárára, mégis az történt, ami az emberiség történelme folyamán annyiszor: a Mű az idő múlásával elhomályosította életre keltője alakját. Ezzel magyarázható a Teleki-irodalom hihetetlenül szegényes volta is. A néhány, még életében megjelent, többnyire a mecénásnak szóló méltatáson vagy a halála után kinyomtatott halotti beszéden túl igen kevés munka foglalkozik Teleki személyével. Az elszórtan megjelenő írások majd minden esetben kizárólag a könyvtáralapítás jelentőségét méltatják. Íróik meg sem kísérelték, hogy kijelöljék Teleki helyét a XVIII-XIX. század művelődéstörténetében. Teleki tudománypártoló, művelődésszervező tevékenysége mindmáig homályban maradt. Kevesen tudnak az egykori mecénás bőkezű adományairól, s a szakemberek szűk körén kívül mások nemigen hallottak Teleki klasszika-filológiai munkásságáról. Azok közé a sokat író tudósok közé tartozott, akiknek nyomtatásban elenyészően kevés munkája jelent meg. Sokoldalú, munkás életéről azonban gazdag jegyzet-hagyaték és hatalmas levelezés tanúskodik. Ezeknek a dokumentumoknak az áttanulmányozása során körvonalazódott előttünk az a széles mező, ahol Teleki hosszú élete folyamán olyan hihetetlen kitartással dolgozott. Kirajzolódtak azok az érintkezési pontok, melyek gondolkodását egybekapcsolják a felvilágosodás eszmerendszerével, s a határterületek is, melyek elválasztják attól. Ugyanakkor sikerült a hézagos Teleki-életrajz kiegészítésére szolgáló jó néhány új adatot találni. Levelei, írásai vallanak arról, hogyan élt, hogyan gondolkozott, miként sikerült korának művelt tudósává válnia, hogyan tört ki a hazai elszigeteltségből, és milyen úton-módon építette ki szinte egész Európára kiterjedő tudományos-bibliofil kapcsolatait.
E kötet gondozója igyekezett úgy összeválogatni a közlésre kerülő anyagot, hogy az olvasó elé minél teljesebb kép rajzolódjék Teleki Sámuelről. Kétségtelen, hogy a válogatás súlypontja a könyvtáralapítás tényére esik. A szövegek kivétel nélkül könyvgyűjtéssel, könyvtárszervezéssel foglalkoznak. Igaz, Teleki szinte hét évtizeden keresztül írt leveleiben kevés olyan akad, amelyben ne találkoznánk könyv-könyvtár problémákkal. A fiatalkori diáklevelektől a közvetlen hangú családi levelekig, gazdasági alkalmazottakhoz, peres ügyek intézőihez, hazai és külföldi tudósokhoz írott levelekben soha el nem mulasztja egy-egy ritka könyv felől érdeklődni vagy könyvtára sorsát intézni.
A szövegválogatás természetesen csak ízelítőt ad Teleki több évtizedes bibliofil munkásságáról. Fényt vet ugyanakkor a könyvtáralapító, közművelődést előmozdító más irányú tevékenységére is.