---

Tartalom

I. Codices a Turcarum imperatore dono dati
II. Codices latini saec. XIV
III. Codices latini saec. XV
IV. Codices latini saec XVI
V. Codices graeci
VI. Codices slavici
VII. Codices orientales:
  A) Codices arabici
  B) Codices turcici
VIII. Codices germanici
IX. Codices hungarici

Index generalis
Index librorum
Index auctorum
Index possessorum
Index scriptorum
Index nominum
Corrigenda

---

Előszó

Nagyméltóságu Minister úr!
Kegyelmes Uram!

Az egyetemi könyvtár codexekben nem nagyon gazdag. Összesen 143 darab van birtokában: ezek közül 35-öt II. Abdul Hamid török szultán ajándékozott, melyek jobbadán I. Mátyás király budai könyvtárából kerültek Stambulba. Az ezenfelűl levő 108 darab, nagyrésze a II. József császár által eltörölt régi zárdákból hozatott ide. Mindössze 116 darab latin, 2 görög, 5 szláv, 9 keleti, 3 német, 8 magyar.

Hogy könyvtárunk codexekben nem nagyon gazdag, annak könnyen érthető oka van. A budapesti egyetem alapitása a könyvnyomtatás feltalálása után csaknem két század mulva történt, tehát oly időben, midőn a nyomtatott könyvek az irottakat közhasználatból már csaknem kiszoritották, s ezek vásárlása, forgalma csökkent, Külföldről - melylyel azelőtt élénk összeköttetése volt az országnak - nem hoztak be, a scriptorok szorgalmas faja megszűnt létezni; s eszerint, a mi benn volt az országban, azok száma nem hogy szaporodott volna, ellenkezőleg apadt. Nem csoda tehát, hogy az egyetem tanárai s rectorai is csak az újabb könyvek megszerzésére fektették a súlyt, s igy a codexek beszerzése elhanyagoltatott.

De e csekély számu codexek közt sok becses és értékes darab van, melyek megérdemlik, hogy a szakkutatók figyelme rájuk fordittassék; annyival inkább, mert csak a szultán által ajándékozott codexek vannak a tudós világnak bemutatva. A többiek közül csak a 8 magyar codex van ismertetve s kiadva, s kettő a nagy tudományú Rómer Floris és Csontosi János által tüzetesen leirva, Ezen kivűl csak egy pár van még futólagosan megemlitve de részletesen leirva ezek nem voltak.

Midőn I. Ferencz József ő felsége három év előtt alulirottat legkegyelmesebben az egyetemi könyvtár igazgatójává kinevezni méltóztatott, Nagyméltóságod tudatván velem ő felsége legmagasb elhatározását, kegyes volt figyelmeztetni, hogy a mint az egyetemi könyvtár munkába vett újabb rendezése lehetővé teszi, kezdjem meg a könyvtár catalogusának kiadását.

E meghagyás következtében kötelességemnek tartottam megtenni az intézkedéseket, hogy a munka mennél elébb megkezdessék. A meglevő személyzet azonban a folyó és rendezési munkálatokkal annyira el van halmozva, hogy az egyetem gazdag kézirattárának újabb, s a réginél czélszerűbb felvételére a meglevő erők közűl senkit sem vonhattam el. Igy történt aztán, hogy felterjesztésemre s az egyetemi tanács szives ajánlatára Nagyméltóságod megengedni kegyeskedett, hogy a kézirattár czimtározására dr. Fehérpataky László egyet. m. tanár urat alkalmazzam: ki azonban időközben Nagyméltóságod által külföldre küldetvén, helyére az egyetemi tanács Barabás Sámuel tanárjelölt urat nevezte ki.

Dr. Fehérpataky a codexek s a kézirattár egy részének czimtározásával készült el. Minthogy azonban a kézirattár többi részének czimtározása még hosszabb időt vesz igénybe, czélszerűnek tetszett előttem a codexek catalogusát külön, önállólag adni ki. Miután pedig a codexek czimtárának sajtó alá rendezése sok időt vett igénybe, a középkori irodalomban nagy jártassággal biró dr. Ábel Jenő tanár urat kértem fel a görög codexek catalogizálására, továbbá a revidiálás, pótlás és sajtó alá rendezés, valamint a correctura fárasztó munkáját velem megosztani. A szláv codexeket dr. Bojnisich Iván, s lovag Kukuljevics Sacy Iván urak, az arab codexeket dr. Goldziher Ignácz úr, a törököket Szilády Áron úr voltak szivesek czimtározni.

Remélem, hogy ha Isten erőt és egészséget ad, a codexek czimtárát nem nagyon sok idő mulva az incunabulumoké, s ezt viszont a kézirattáré fogják követni. Az alatt, mig ezek elkészűlnek, a törzskönyvtár rendezése is annyira fog előhaladni, hogy azok catalogusának kiadását is megkezdhetem.

Nagyméltóságod
alázatos szolgája
Szilágyi Sándor,
az egyetemi könyvtár igazgatója.

Budapest, 1881. junius 15-én

---