---

Tartalom

AJÁNLÁS
BEVEZETŐ
ELŐSZÓ

ANYAGI KULTÚRA
Novák László Ferenc: Táj, település, hagyományos gazdálkodás
Dám László: Hódmezővásárhely népi építészete
Kruzslicz István: Halászat
Nagy Vera: A termelt javak feldolgozása és értékesítése
Herczeg Mihály: A hódmezővásárhelyi közlekedés, teherhordás, szállítás
Szenti Tibor: Hódmezővásárhelyi vagyonleltárak 1744-1922

ANTROPOLÓGIA, TÁRSADALOM
Henkey Gyula: Hódmezővásárhely és a turáni típus nagy-magyar-alföldi változata
Varsányi Attila: Hódmezővásárhely társadalma
Örsi Julianna: Hódmezővásárhely nép élete történeti és néprajzi adatok tükrében
Szenti Tibor: A társadalom perifériális csoportjai

KÉZMŰIPAR
Nagy Vera: Céhes élet, céhes szokások
Terendi Viktória: A hódmezővásárhelyi faművesség
Nagy Vera: Fémművesség
Nagy Vera: Fazekasság
Markos Györgyi: Bőrfeldolgozó iparok
Nagy Vera: A textilipar és termékei
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely háztartási és élelmiszeriparának néprajza

VALLÁS, FOLKLÓR, NÉPZENE
Labancz Gabriella: Hódmezővásárhely népi hiedelemvilága
Markos Gyöngyi: Az emberélet fordulói - népszokások
Tomán Zsóka: Fejezetek a hódmezővásárhelyi római katolikusság vallásos néprajzából
Novák László Ferenc: Vallás, temető-temetés, sírjel
Katona Imre: Vásárhely népköltészete
Felletár Béla: Népdal, népi hangszeresség, zenés népszokások Hódmezővásárhelyen

BIBLIOGRÁFIA
Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhely néprajzi bibliográfiája

UTÓHANG
Szenti Tibor: A vásárhelyi puszta változásai

SZERZŐI NÉVTÁR
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

---

Ajánlás

Hódmezővásárhely etnográfiája meghatározó a magyar néprajzban, és ezt az eddigi alapos, sokrétű kutatása, feldolgozottsága is bizonyítja. Hód és Vásárhely települések első írásos emlékét már a XIII. században megörökítik. A két település összeolvadása után a XV. század közepétől folyamatos fejlődés vette kezdetét, az itt élők mezővárosi rangot kaptak Hunyadi Jánostól. A török hódoltság alóli felszabadító háborúkban Hódmezővásárhely évekre kiüresedett. Az 1698-1699-ben elindult visszaköltözés után őseinknek mindent a kezük szorgalmával, takarékosságukkal és a bölcsességükkel kellett megteremteniük.

Városunkban évszázadokon keresztül a paraszti élet és létforma volt a meghatározó. Ez teremtette meg a kézműipart is, a mezőgazdálkodás és az életmód sokrétű szükségleteinek kielégítésére. A földműves és állattartó emberek szellemi, tárgyi műveltsége olyan, a környező népéletbe beleillő, de attól eredetiségével mégis több szempontból eltérő néprajzi értékeket hozott életre, amelyek ismeretében Tálasi István néprajztudós Hódmezővásárhelyt a Kiss Lajos Emlékkönyv (Hódmezővásárhely, 1983.) vonatkozó fejezetében önálló nagytájnak, vagyis "nagyrelictum" - nagy mezőváros-nak nevezte.

A Tisztelt Olvasó városunk legfontosabb néprajzi értékeit összefoglaló, a tudományos követelményeknek megfelelően írt monográfiát tart a kezében. A kötetben nem csak az elődök által már megfogalmazott tanulmányok részeredményeit találja meg, hanem az új kutatási módszerek alapján kialakult szemlélettel megalkotott fejezeteket is. A monográfia a széleskörű gyűjtőmunka eredményeképpen pótolhatatlan anyagot tár elénk. A feladat elvégzésére országosan ismert, kiváló szakemberek kaptak megbízást. A kutatómunkát, és a belőlük született tanulmányokat dr. Novák László Ferenc az MTA doktora, történész és néprajzkutató, a könyv főszerkesztője irányította és részben végezte.

E néprajzi monográfiát elsősorban ajánlom minden vásárhelyi polgárnak, különösen a néprajz iránt, a régi életmód után érdeklődőknek és a fiataloknak, akiknek érdekük, hogy megismerjék népünk múltjának ezt az értékes szeletét. Ezen kötet nélkül nem lehet szakszerű helytörténeti oktatás és hagyományőrzés. Ajánlom továbbá minden határainkon innen és túl élő, a magyar néprajzot kedvelő, gyűjtő, feldolgozó és oktató számára.

Hódmezővásárhely, 2015. februárjában

Dr. Lázár János

a Miniszterelnökséget vezető Minisztérium minisztere
Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője

---