---

Tartalom

Az Olvasóhoz
Előszó helyett a szerkesztőtől
Ajánlás

I. PÁSZTORTÜZEK ÉS FALUSI ÉLETKÉPEK
Magamról
Emlékeim
Az élet kapujában
Pásztortüzek
Kopjafára
Bugacpusztán
Darucsapat őszi égen
Téli éj a pusztán
Itt a tavasz
Péter-Pálkor, aratáskor
Gondolatok az őszről
Közeleg a tél
Ólomöntés
Gyertyaszentelő
A kuckó
Fapados
Farsangolás
Madáretetők
Vásári képek
Öreg kunok ülnek ház előtt a padon

II. BORVERSEK ÉS EGYÉB HUNCUTSÁGOK
Fohász Anakreónhoz
"In vino veritas"
Amíg a pohár körbejár...
Helvéciai szüret '99
Népek ivószokásai
BOR-CSEPPEK
Lipét fogok, Sebők úr!
Parasztosan, magyarosan

III. CSALÁD, BARÁTOK, HAZA
Anyám
Így rendeltetett
Fohász bocsánatért Teréziához
Terézkének 50. házassági évfordulónkra
Fiamhoz
Kicsi Márk, az unokánk
Unokámmal a cirkuszban
A bujdosóhoz
Mentoromhoz
Nagy L. Évának első verskötetében
Toll és ecset tárlat III.
Baráti köszöntő
A magyar nóta
E...PISTOL...A
Haikuk Takaóhoz
Október 6. nemzeti gyászunk
Sámán szemmel

IV. A DAL ÉS A SZERELEM ÖRÖK
Az asszony teste
Úgy szeress!
Szerenád tavaszi széllel
Dal a távoli Kedveshez
Futó percek tükrében
A dal és a szerelem örök
Igéző szép szemedben

V. ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK
Mester és tanítvány
Olimpia I.
Bóbis Gyula

VI. ŐSZIDŐBEN
Galambsereg
Sorsommal már megbékélve
Hetvennyolc évemre visszatérve
Fricska az elmúlásra
Magamról II.

Kovács Sándor Pál

---

Előszó

Kovács Sándor Pál foglalkozására nézve testnevelő tanár és birkózó mesteredző, aki valójában egy olyan személyiség, akinek egész életét a gyökereihez való erős érzelmi kötődés hatja át, és a népi kultúrával való együttélés határozza meg. Ő is annak a generációnak a képviselője, aki még beleszületett a hagyományos népi kultúrába, gyermek- és ifjúkorát még abban is élte meg, ám a későbbi évtizedekben mindegyre az állt élete középpontjában, hogyan is lehet mindezt megőrizni, illetve tovább éltetni.

Gyermekkorában a népszokások, a népmesék és a népdalok világa magától értetődő módon volt részese életének - a néphagyomány közösségi jellege pedig a természetes társadalmi közeget jelentette számára. Ám amikor a második világháború után nagyot fordult a világ sora, és a népköltészet addig mindennapi jelenségei háttérbe szorultak, ő is új kifejezési formát keresett magának: írásban próbálta továbbéltetni mindazokat a dolgokat, amelyek a népélethez való kötődését jelentette.

Ő egy olyan sokoldalú személyiség, aki nemcsak gyűjtője, felkutatója volt élete folyamán a népszokásoknak, hanem maga is nagyon sokat tett fennmaradásukért. A népi sportjátékok kapcsán a grundbirkózás szokásának újraélesztőjét tisztelhetjük személyében, aki maga is gyakorolta és évtizedeken át tanította ezt a régmúltra visszatekintő népi játékot.

Irodalmi munkásságának a középpontjában is a népélet áll. Prózai művei - visszaemlékezései és elbeszélései - a népélet derűs és szomorú eseményeiről szólnak, ám a líra területén már nem csupán a népies, magyaros verselés képviselője, hanem szívesen megpróbálkozik számos műköltői versformával is. Ő egy olyan népi író és verselő, aki valóban a nép fia - és akinek mindig is lételeme a népélet megidézése, költői formában való továbbéltetése.

Jelen kötetében egy költői életműből való színes válogatás áll előttünk, írásainak legkülönfélébb tematikájú és műfajú alkotásaiból. Szívesen verseli meg a népélet jeleneteit - a témához illő magyaros verselési formában. Kedveli a nyelvi játékot, könnyedén játszik a rímekkel és a népi humor nyelvi ötleteivel. Ugyancsak szívesen fordul a görög és latin mitológiához, ahol egyéni fantáziájának enged teret. Az olvasó a családtagokhoz, a barátokhoz, a sporttársakhoz írt versek közül is ízelítőt kap, végül a legutóbbi évek termésének egy-egy alkotását is megismerhetjük.

Kecskemét, 2015. október 9.
dr. Bereznai Zsuzsanna

---