---

Tartalom

Bevezetés
I. Az Alföld, a magyarság lakóhelye
II. Magyar jellemvonások a képzetműködésekben, a gondolkodásban
III. A magyar érzés
IV. Az akaratműködések. A magyar jellem
V. Magyar épitésmotivumok. Magyar ház
VI. Magyar diszítő művészet. Sujtás. Székely kapu
VII. Népviselet. Bútorzat. Edényművesség. Vasalások, vasművesség
VIII. Magyar ötvösség
IX. Képfaragás, szobrászat, egyéb plasztikai művészet
X. Festészet
XI. A magyar tánc, a magyar zene, a magyar nóta
XII. Költészet, nyelv, irodalom, színművészet

---

Előszó

Positiv aesthetika című munkám elején a fiziologiai és pszichologiai kutatás mellett, melynek ott feldolgozását adtam, a néprajzi és történeti kutatást jelöltem meg a pozitiv esztétika másik ágául. Ennek általános feldolgozása azonban egyrészt annyira tágkörű, másrészt a magyar géniusz esztétikai alkotásainak ilyetén vizsgálata természetszerűleg annyira közelebbről érdekel mindnyájunkat, hogy az előbbi munkámban adott fiziologiai és pszichologiai kutatás után azonnal elhatároztam a magyar géniusz esztétikai alkotásainak, vagyis röviden szólva, a Magyar nemzeti szép-nek ilyetén feldolgozását, melynek első megfogalmazása még előbb történt. Ez alapgondolat megfogalmazása a maga nagy perspektívájával az ifjúság messze kilátást adó merész bérceire visz vissza s azóta vagy két évtizeden keresztül elkisért e gondolat.

A jelen munka merőben pszichologiai tanulmány. A magyar nép pszichologiája az esztétikai tevékenység terén. A Magyar nemzeti szép rövid cím tehát a "magyar lélek esztétikai tevékenységének pszichologiáját" hivatva jelezni. A mai induktiv pszichologia elvei szerint készülvén, a régi frázisok helyett így a tények egész tömege halmozódott fel. A felhalmozott anyagot fáradságos indukcióval feldolgozva, azután többször átdolgoztam élőszóval is népszerű előadásokon, írásban is népszerű hírlapi közleményekben. A végleges átdolgozással már 1902 tavaszán elkészültem Lőcsén. 1902 július havában már benyujtottam az "Athenaeum"-hoz, s midőn minden elismerő bírálat mellett - sajnos - sem ott, sem másutt megfelelően illusztrálva kiadatni sok fáradozás után sem sikerült, tekintettel a mű tárgyára, a szerző hazafias kötelességének ismerte, hogy áldozatokat hozzon s amennyire lehet, gazdagon illusztrálva, mert csak így felelhet meg céljának, a munkát kiadja. Most már a Magyar Közönség támogatását kéri, nem mondva egyebet, mint azt: támogassuk e munkát, azért, ami benne van, a miről szól, becsüljük meg ezeket a dolgokat, ismerjük meg s becsüljük meg ezeket a motivumokat, nemzeti géniuszunk esztétikai alkotásainak e fő sajátságait, ezeket az igazi nemzeti, faji kincseket!

A munka itt tehát - a VI. fejezet némi bővítéseit kivéve - változatlanul jelenik meg 1902-ben megírt végleges alakjában. Legyen ez mentsége az azóta elért némely újabb eredményekkel szemben; viszont azonban kéziratban több helyen forogván, a pszichologiai hatások természeti törvényénél fogva szükségképen hatása eddig is érvényesülhetett.

Jelen munka felöleli az összes magyar nemzeti szép motivumokat úgy a magyar jellemből, mint a műalkotásokból összegyűjtve és feldolgozva, amennyire ily terjedelmű munkában lehetséges. Mint ilyen tehát minden magyar ember érdeklődésére számot tarthat, amennyiben oly nemzeti motivumokról szól, melyeket megismernünk úgyszólván kötelességünk.

Először kisérlem meg itt tehát szükségképen nemzeti jellemünk teljes és tudományos képét adni, legalább egy bizonyos irányban, a művészi, költői, irodalmi tevékenység terén. Az eddigi elszórt apróbb megjegyzések és inkább csak irodalmi érdekű észrevételek után nem valami könnyű feladat vala kitűzött célomhoz jutni.

A mi magyar nemzeti szép motivumra akadtunk, igaz lélekkel összehordtuk e könyvben s ezért jó lélekkel ajánlhatjuk a nagy közönség kezébe tájékoztatóul olyasmikről, amiket minden magyar embernek ismernie úgyszólván kötelessége, különösen egyrészt fenkölt szellemű hölgyvilágunknak a régi hímzések motivumai, meg egyáltalán a lakásbeli tárgyak diszítése miatt, másrészt a magyar turistáknak az egyes vidékeknek ily szempontból fontos látnivalóit illetőleg, de az alkotó művészemberek kezébe is, akik a jövő alkotásait szövögető ábrándjuk közepette tán nem egy támasztó pontot, megindító lökést, vagy gondolatmozdító eszmét találhatnak e könyvecske lapjain.

Végül kedves kötelességet kell teljesítenem, mikor méltóságos dr. Hampel József udvari tanácsos úrnak, tudomány-egyetemi tanárnak, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségi osztálya igazgató-őrének, Spányi Béla festőművész úrnak s a "Magyar Iparművészet" igen tisztelt Szerkesztőségének igaz és hálás köszönetet mondok a munka számára, az ügy érdekében teljesen díjtalanul, a legnagyobb készséggel átengedett különféle felvételek sajtólapjaiért.

Iparkodtunk a magyar nemzeti szép motivumokat illetőleg összegyűjteni minden jellemzőt s most már annak, ami magyar építésben, ornamentikában, kőben, fában, vasban és anyagban, bútorban és ruhában, szoborban és festményben, faragott és írott képben, táncban és zenében, költészetben, irodalomban, igaz magyar szeretetével ajánlja a Magyar nemzeti szép e könyvét, mely a nemzeti ízlést hivatva van ápolni, terjeszteni, ahol kell, öntudatra ébreszteni.

Budapesten, 1906 nyarán,
a Positiv Aesthetika
szerzője.

---