Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Filozófia - művelődés - történet, 2015

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom

Előszó (Donáth Péter)

FILOZÓFIA



LEHMANN MIKLÓS: Kozmológia és elme
    Az antropikus elv
    Kozmikus evolúció
    Információ és evolúció
    Elme és kozmológia
    Irodalom

LEHMANN MIKLÓS: Wittgenstein: diagram, fénykép és filozófia kapcsolata
    Irodalom

MŰVELŐDÉS



DÉRI ANDRÁS - SZARKA-BÖGÖS RÉKA: Az online közösségi élet diskurzusai
    Az online egyenlőtlenségek rendszerei
    Az attitűdök szerepe - a harmadlagos digitális szakadék?
    Értelmezés: a gyorsuló világ percepciója
    Összegzés, további elemzési irányok
    Felhasznált források
KOLOSAI NEDDA: Tanító emlékek - 1940 és 1956 között iskolát kezdők kisiskoláskorai mikrotörténetek tükrében
    A kutatás bemutatása
    Eredmények
    Összefoglalás
    Irodalomjegyzék

TÖRTÉNET



MIKONYA GYÖRGY: Mozaikok Eötvös József pedagógiai munkásságából
    Bevezetés
    Új kutatási eredmények az eötvösi életmű kapcsán
    Eötvös József élete
    Eötvös közoktatási törvényei
    Eötvös maradandó kezdeményezései
    Eötvös kapcsolati hálója
    Nehézségek, akadályok Eötvös életében
    A kortársak és az utókor Eötvösről
    Összegzés
    Felhasznált irodalom
MIKONYA GYÖRGY: Gyertyánffy István a tanítóképzés megújításáért
    Bevezetés
    A paedagogium létrejötte és működése
    Mikrotörténések a Paedagogium múltjából
    A Paedagogium a viták középpontjában
    A Paedagogium megszűnése
    Felhasznált irodalom
CÚTHNÉ GYÓNI ESZTER: "Kezdődik a cirkusz" - ciszterciek a Mindszenty-perben
    Baranyay Jusztin szerepe a hercegprímás elleni koncepciós eljárásban
    Ciszterciek a Mindszenty-per dokumentumaiban
    Forrás- és irodalomjegyzék
KELEMEN ELEMÉR: Reform vagy ellenreform? Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározatról
    Irodalom

ÉVFORDULÓ
A MAGYARORSZÁGI TANÍTÓK ORSZÁGOS BIZOTTSÁGA ÉS A TANÍTÓKÉPZŐ TANÁROK ORSZÁGOS EGYESÜLETE MEGALAKULÁSÁNAK 125. ÉVFORDULÓJÁRA



DONÁTH PÉTER: Tanítói, tanári viták a magyarországi tanítók társadalmi küldetéséről, helyzetük javításáról, a tanítóképzés korszerűsítéséről, felsőfokúvá tételéről, 1890-1905
  1. A tanítóság álláspontja
    1.1. Viták a IV. egyetemes tanítógyűlés előtt, alatt, után
    1.2. Viták a II. országos és egyetemes tanügyi kongresszus szekciójában: az V. egyetemes tanítógyűlésen
    1.3. Exkurzus a korabeli oktatáspolitika prioritásairól: Berzeviczy Albert törvényjavaslata s a vele kapcsolatos tanácskozások a népiskolák, a tanítók és a tanítóképzés "nemzeti, népnevelői hivatásáról"
    1.4. A VI. egyetemes tanítógyűlés vitái
  2. Az "iskolamesterek mestereinek", a tanítóképzők tanárainak álláspontja
    2.1. Rövid visszatekintés: a tanító(nő)képző tanárok professzionális szervezkedésének, útkeresésének első évtizedei
    2.2. Viták a IV. egyetemes tanítógyűlés tanítóképzős szakosztályában (a TITOE első közgyűlésén)
    2.3. Viták a II. egyetemes tanügyi kongresszus "tanítóképzési szakosztályában"
    2.4. A TITOE tervezete "a tanítóképzés szervezetéről" s az új tanítóképzős képesítési szabályzat, rendtartás és tanterv fogadtatása (1898-1903)
    2.5. Viták a Berzeviczy-féle törvényjavaslatról és a tanítóképzők felügyeletéről
  Felhasznált irodalom

A kötet szerzői
Contents
Inhaltsverzeichnis


Előszó

Kettős évforduló jegyében ajánlom olvasóink fegyelmében a Filozófia - művelődés - történet 2015. évi kötetét.

Ebben az évben emlékezhetünk meg a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának és a Tanítóképző Tanárok Országos Egyesületének de facto 1890 nyarán, a IV. egyetemes tanítógyűlésen, ill. a tanítóképző tanárok - annak szekciójaként megtartott - első közgyűlésén történt megalakulásának 125. évfordulójáról. Hagyományainknak megfelelően kötetünk "Évforduló" rovatában terjedelmes tanulmányban idézzük fel az akkor történteket: e szervezeteknek a tanítók társadalmi helyzetével, küldetésével és a tanítóképzés színvonalának emelésével kapcsolatos elképzelései alakulását az 1890-1905 közötti időszakban. Kötetünk további tanulmányai a főcímben jelzett rovatokba rendezve adnak képet szerzőink sokirányú érdeklődéséről s a tudós lektorok által közölhetőnek ítélt munkáik érdekességéről, tudományos kvalitásairól.

A másik évforduló az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszékének utóbbi negyedszázados kutatói, oktatói, publikációs tevékenységéhez kötődik: 1990-ben jelentkezett tanszékünk először - egyszerre két önálló tudományos kiadvánnyal - a Budapesti Tanítóképző Főiskola/ELTE TÓK tudományos közleményei sorozatban, amelynek jelenlegi kötete immár a XXXVI-os sorszámot viseli, s ebből nyolc a mi tanszékünk munkájának eredménye. Ez arról tanúskodik, hogy karunk ilyen formában megjelent tudományos kiadványainak minden negyedik-ötödik száma a mi szerkesztésünkben (Farkas Máriával, ill. Hangay Zoltánnal) jelent meg, tanszékünk és a társtanszékek: a Neveléstudományi és a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, valamint a valaha volt kari Továbbképző Központ munkatársainak dolgozataival. Éppen a rokon területeken tevékenykedő kollégák együttműködésének serkentésére változtattuk meg az 1990-es "Társadalomtudományi Tanszék tudományos közleményei" címet 1997-től "Filozófia - művelődés - történetre", azzal a céllal, hogy más tanszékek s esetenként más intézmények oktatóinak is fórumot nyújthassunk az intézményközi együttműködés keretében. A sorozat alapító szerkesztőjének nyugdíjaztatása miatt jelen kötet ebben a felállásban vélhetően az utolsó is, ami rövid számvetésre serkent az elmúlt negyedszázad tanszéki kutatómunkáját illetően.

Kis létszámú tanszékünk oktatóinak s állandó munkatársainknak tudományos publikációs tevékenysége természetesen nem merült ki e kiadványokkal: 2012-ben "Sorsfordító mozzanatok a magyarországi kisgyermekkori nevelőképzés, a Budapesti Tanítóképző Főiskola, az ELTE TÓK és épülete történetéből" címmel a Neveléstudományi Tanszék oktatónak közreműködésével jelentettünk meg tanulmánykötetet, és tanszéki munkatársaink önálló munkákat is közreadtak a Trezor Kiadó gondozásában. Demeter Katalin, Farkas Mária és Lehmann Miklós 1-1, s Donáth Péter 5 könyvet publikált az elmúlt negyedszázadban, úgyhogy összes tudományos kiadványaink száma - a jelen kötettel együtt - 15. Ezekről - ismereteim szerint - eddig 74 recenzió jelent meg tudományos folyóiratokban, napi- és hetilapokban (magyar és német nyelven). E kötetek közül 13 elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban, melyeket 2015. november 1-jéig 62.938-szor nyitottak meg az érdeklődők, ami a kiadványok eredetileg kis példányszámát figyelembe véve örömmel tölthet el bennünket.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy 1990-től a tanszék munkatársai 17 szöveggyűjteményt és 1 kötetnyi ajánló bibliográfiát is közreadtak, melyek közül egy kétkötetes - a Budapest Fővárosi Levéltárral (Sipos Andrással) közösen kiadott - Budapest-történeti szöveggyűjteményünk került fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba melyeknek 6948 eddigi látogatója volt és 6 recenzió jelent meg róluk, talán nincs miért szégyenkeznünk kollégáink kutatói és oktatást segítő publikációs tevékenységét mérlegelve.

Végül hálás köszönetemet szeretném kifejezni szerzőtársaimnak, s különösen barátaimnak, Farkas Máriának és Benczik Vilmosnak, akik a tudományos kötetek túlnyomó többségének létrehozása során szerkesztőtársként, kiadóként segítőtársaim és tanítómestereim voltak. Jókívánságaimat szeretném kifejezni a sorozat új szerkesztőinek, őszintén kívánva, hogy újabb negyedszázad elteltével, amikor ők is mérleget készítenek majd, azt mondhassák: ha nem is volt gyenge a kezdet az 1990-2015 közötti időszakban, de sikerült jelentősen továbblépni - különösen az idegen nyelvű kiadványok s a nemzetközi kooperáció révén - az elődeink által megkezdett úton.

Budapest, 2015. november 1.
Donáth Péter


×