---

Tartalom

1. A tanítóság álláspontja
1.1. Viták a IV. egyetemes tanítógyűlés előtt, alatt, után
1.2. Viták a II. országos és egyetemes tanügyi kongresszus szekciójában: az V. egyetemes tanítógyűlésen
1.3. Exkurzus a korabeli oktatáspolitika prioritásairól: Berzeviczy Albert törvényjavaslata s a vele kapcsolatos tanácskozások a népiskolák, a tanítók és a tanítóképzés "nemzeti, népnevelői hivatásáról"
1.4. A VI. egyetemes tanítógyűlés vitái

2. Az "iskolamesterek mestereinek", a tanítóképzők tanárainak álláspontja
2.1. Rövid visszatekintés: a tanító(nő)képző tanárok professzionális szervezkedésének, útkeresésének első évtizedei
2.2. Viták a IV. egyetemes tanítógyűlés tanítóképzős szakosztályában (a TITOE első közgyűlésén)
2.3. Viták a II. egyetemes tanügyi kongresszus "tanítóképzési szakosztályában"
2.4. A TITOE tervezete "a tanítóképzés szervezetéről" s az új tanítóképzős képesítési szabályzat, rendtartás és tanterv fogadtatása (1898-1903)
2.5. Viták a Berzeviczy-féle törvényjavaslatról és a tanítóképzők felügyeletéről

Felhasznált irodalom

---

Bevezető

A 20. század alapvető változást hozott a magyarországi tanítóképzés történetében. A hajdan a teljes értékű középiskolaként való elismertetésért küzdő - 14-18 éves növendékeket képző - intézmények helyét egyetemek, főiskolák karaiként vagy önállóan működő főiskolák foglalták el, s gyökeresen megváltozott feltételek között igyekeznek színvonalasan megfelelni a 21. század s vele (a dualizmus kori regionális közösség helyébe lépő) az európai integráció követelményeinek.

A neveléstudományban, neveléstörténetben jártas tanítóképzős szakemberek hivatottak mérlegelni, hogy a 20-21. századok korántsem ellentmondásmentes történései miképp befolyásolták a tanítói hivatásra való színvonalas felkészítés ügyét, a tanterveket, a módszereket, az iskolai gyakorlatot, s hogy a különböző változások miként hatottak a tanítóképzők professzionalizálódására - s ezzel a közoktatás korszerűsítésére.

Történészként korábbi vázlatos kísérleteimnél részletesebben, többrészes tanulmánysorozatban kísérlem meg bemutatni a tanítók társadalmi helyzetének javításáért s a felsőfokú tanítóképzés megteremtéséért folytatott hosszú - szakmai-politikai motívumokkal átszőtt - küzdelem egyes szakaszainak jellemző sajátosságait. A korabeli források megszólaltatásával teszem ezt, hogy ezáltal árnyaltabb képet nyerhessünk az akadémiai/felsőfokú tanítóképzés megteremtését kilátásba helyező 1919. évi tervek, az 1938. évi XIV. (s részben a XIII.) törvénycikk(ek) és az 1958. évi 26. tvr. megszületésének előzményeiről, körülményeiről. A jelen dolgozatban az 1890-1905 között történtek kulcsmozzanatainak, reprezentatív fórumainak áttekintésére vállalkozom: a következő írásomban feldolgozandó, 1905-1918 közötti korszak történései "helyi értékének" megértéséhez szükséges fontosabb mozzanatok (1890, 1896, 1904-1905) felvillantására.

---