---

Tartalom

BEVEZETŐ

TELEPÜLÉSÜNK A DUALIZMUS KORÁBAN
Történelmi háttér
Nagy-Tétény önkormányzata a 19. század végén
A 19. század utolsó évei Nagy-Tétényben
A községháza és a HÉV építésének évei (1900-1910)
A Magyar Ónművektől a Sertéshizlaldáig (1910-1914)
Nagytétény az első világháború idején (1914-1918)

AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÁRNYÉKÁBAN

NAGYTÉTÉNY A HORTHY-KORSZAK ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN
Történelmi háttér
Lakóhelyünk a forradalmak után (1919-1920)
Az infláció és az életszínvonal romlásának évei (1921-1923)
Az utak és iskolák építésének évei (1924-1926)
Nagytétény a pengő bevezetésének idején (1927-1928)
Településünk a húszas évek végén (1929-1930)
Utószó

FÜGGELÉK
Dokumentumok
Fotóalbum
Irodalomjegyzék
Újságok
Képek és dokumentumok jegyzéke

TÁRGY- ÉS NÉVMUTATÓ

---

Bevezető

Nagytétényben születtem, itt jártam általános iskolába. Családom generációkon keresztül az "ősi" tétényiek közé tartozott. Egész életem, foglalkozásom, hivatásom a községhez kötődik. Két évtizedet leszámítva a kerületben voltam pedagógus, iskolaigazgató, szaktanácsadó. Történelemtanárként abból az iskolából mentem nyugdíjba, amelyben írni, olvasni tanultam. Mindig fontosnak tartottam, hogy tanítványaim megismerjék környezetük, lakóhelyük történelmét, hiszen így érthető meg az itt élt emberek évszázadokon átívelő hagyománya, mához szóló üzenete. Rejtvényes helytörténeti magazint állítottam össze tanítványaim számára, s több alkalommal szerveztem helytörténeti vetélkedőt a kerület diákjai, iskolái részére.

2012-ben kerültek kezembe az 1930-as években megjelent "Nagytétényi Ujság" című folyóirat számai. Ekkor határoztam el, hogy a lap cikkeire és más forrásokra, dokumentumokra támaszkodva megírom e rövid, de eseményekben, eredményekben gazdag és érdekes időszak történetét. Így jelent meg 2013-ban a "Nagytétény az 1930-as években" című könyv, melyet a viharos 1940-es évek krónikája követett 2014-ben. Az önálló Nagytétény nagyközség 20. századi történelme azonban még nem volt teljes. Hiányzott a település polgárosodásának, a 19. század végén megindult fejlődésnek az időszaka. Folytattam a kutatómunkát. Heteket, hónapokat töltöttem el, s jegyzeteltem a Fővárosi Levéltárban, a Pest Megyei Levéltárban, a Székesfehérvári Püspöki Levéltárban, az Országos Széchényi Könyvtárban. Ilyen kérdésekre kerestem a választ: Hogyan lett a 19. század végi 2.246 fős településből 1930-ra több mint 7.000 lakosú nagyközség? Milyen következményekkel járt a 20. század eleji ipartelepítés? Hogyan változott meg a német, illetve magyar anyanyelvűek aránya? Milyen események történtek lakóhelyünkön az első világháború, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és a Horthy-korszak első évtizedének idején? A kutatás során összegyűjtöttem azokat az adatokat, történeteket, eseményeket, amelyek segítségével kirajzolódott a 20. század hajnalának helyi története. A levéltári források mellett felhasználtam a község néhány lakójának visszaemlékezéseit, családi fotóit, dokumentumait is. A település történelmének eseményei időrendi sorrendben követik egymást a könyvben. Régi, megfakult iratok, korabeli, eddig ismeretlen források, dokumentumok (képviselő-testületi jegyzőkönyvek, közigazgatási iratok, lelkipásztori jelentések, lakosok beadványai stb.) részletei elevenítik meg a község egykori történéseit, hagyományait, elődeink gondjait, örömeit. A források nehezen érthető nyelvhelyességi, helyesírási alakjait esetenként a mai magyar nyelvtan szabályai szerint javítottam. A könyv végén, a függelékben dokumentumgyűjtemény és fotóalbum egészíti ki a 20. század hajnalának helyi eseményeit.

Szent-Györgyi Albert szerint "A történelem az a tantárgy, amelynek a legnagyobb hatása volt értékrendszerünk kialakulására, hiszen milyen más alapra lehet a jövőt építeni, mint a múltra?" Mai rohanó világunkban érdemes visszatekinteni, megismerni múltunkat. A krónikát olvasva az érdeklődők felfedezhetik a mai Nagytétény egykori arculatát. A régi fotók, képeslapok s a hozzájuk kötődő események elbeszélik, milyen volt abban az időben a kastély, a templom, a plébánia, a katolikus fiúiskola és a többi még létező vagy már eltűnt épület, utca.

Köszönettel tartozom azoknak a nagytétényieknek, akik visszaemlékezéseikkel kiegészítették levéltári kutatásaimat. Köszönöm Pipek Jánosné, Rácz Barna, Beke Miklós, Nyéki Imréné, Kludák Erzsébet, Heitzmann Zoltán, Megyeri István, Kutas Endre segítőkészségét, s azt, hogy hozzájárulásukkal felhasználhattam fényképeiket, dokumentumaikat. Köszönöm a Nagytétényi Polgári Körnek s elnökének, Lászlóné Varga Évának, hogy lehetővé tették a helytörténeti krónika megjelenését.

A múlt és a település szeretete ösztönzött arra, hogy e helytörténeti krónikát megírjam, s amellyel az egykor önálló nagyközség múltjára, értékeire, örökségünkre szeretném a figyelmet felhívni. Remélem, e könyv segít abban, hogy az itt élő őslakók, az itt letelepedett családok, s minden érdeklődő jobban megismerje, megbecsülje és megszeresse lakóhelyünket, Nagytétényt.

Budapest, 2015 nyara
Dindi István

---