---

Tartalom

Laudatio

Antal Tamás: Szilágyi Dezső, Lehoczky Kálmán és a pozsonyi ítélőtábla szervezése
Balogh Elemér: Büntető anyagi jogelvek megjelenése a korai magyar kútfőkben
Bódiné Beliznai Kinga: Kivégzési rituálék
Barna Attila: A politikai bűntettek szabályozásával kapcsolatos viták az 1843. évi büntetőkódexjavaslat anyagi jogi részének tárgyalásai során
Béli Gábor: Börtönviselés perbeli egyezség alapján a XIII. században
Blazovich László: A bíró jogállása a Budai jogkonyvben
Fleck Zoltán: Kritikai szemlélet és jogászképzés
Földi András: Adalékok a tekintély (auctoritas) fogalmának eredetéhez
Frey Dóra: Büntetés bűn nélkül?
Gedeon Magdolna: A bányamunkára ítélés szabályai Magyarországon a XVIII. század elején
Gosztonyi Gergely: Képek az első magyar médiatörvény megszületéséhez vezető útról
Gönczöl Katalin: A túlélő börtön
Herger Csabáné: Fábiánék esete Toth Jánossal
Homoki-Nagy Mária: A vagyonmegosztás szabályai
Horváth Attila: A szovjet típusú diktatúra büntetési rendszere
Izsák Lajos: Az első "népfrontos" választás Magyarországon 1949-ben
Kajtár István: Az antik görögök tengeri háborúi a Kr. e. V. században (Hatalom és jog)
Karácsony András: Fejedelem a gondviselésben
Képes György: Az 1809. évi svéd alaptörvény
Kisteleki Károly: A nemzetfelfogás és az állampolgárság kapcsolódási pontjai - különös tekintettel a magyar jogfejlődésre
Komáromi László: Demokrácia és diktatúra
Koncz Ibolya Katalin: A végleges nőtartás egyes kérdései a polgári Magyarország joggyakorlatában
Korsósné Delacasse Krisztina: A királyi ügyész börtönök feletti felügyeleti joga
Kukorelli István: Közvetve vagy közvetlenül?
Lévay Miklós: Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a fiatalkorúakkal szembeni halálbüntetés és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányellenességéről
Máthé Gábor: Állami beavatkozási kísérlet válságkezelésre a polgári korban
Nagy Janka Teodóra: Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok a magyar büntetés-végrehajtás történetéhez
Pálvölgyi Balázs: Bonyodalmak a Magyar Menház eladása körül, avagy hogyan nem kerülhetett sor egy Amerikai Magyar Intézet létrehozására az 1920-as évek végén
Pap András László: Pallosjog újratöltve?
Peres Zsuzsanna: "Isten megálgyon édes atyámfia"
Révész T. Mihály: A magyar sajtószabályozás kezdetei és hőskora
Ruszoly Jozsef: "Eötvösünk és Szemerénk"
Schweitzer Gábor: Az utolsó stáció
Stipta István: A közigazgatási jogviták elbírálásának rendszere 1883-ig
P. Szabó Béla: A nagyszebeni jogakadémia megalapításának előzményei
Szabó István: A választási rendszer az 1920-as nemzetgyűlési választásokon
Szigeti Magdolna: A keletnémet kommunista hatalom összeomlása
Varga István: Az objektív arbitrabilitás magyar szabályozásának története és töréspontjai
Varga Norbert: Az első magyar büntető törvénykönyv (1878:V. tc.) hatálya és az állampolgárság kapcsolata
Völgyesi Levente: A börtönpasztoráció szerepe a fogvatartottak lelki gondozásában
Zinner Tibor: Cionizmus a vádlottak padján 1945 és 1949 között

A kötet szerzői

---

Ismertető

Mezey Barna hatvanéves. Bizonnyal ízlelgetni kell még az iménti lakonikus mondatot s barátkozni a száraznak tűnő jelentéstartalommal. Az ünnepelt május 27-én, Debrecenben, az Úr 1953. esztendejében született. Vele együtt látott napvilágot a magyar könnyűzenei élet kiválósága, egyébként jó ismerőse, Presser Gábor is. Az anyakönyvek dátumazonosságán túl is van bennük közös vonás: működési terepükön lenyomatot hagytak maguk után s maguk körül. Jogtörténész kollégánk valóban alkotó részese lett a hazai tudományosságnak, műhelyteremtő erejével joghistorikusok nemzedékeinek megszületésénél s felcseperedésénél bábáskodott eredményesen.

Mezey Barna ugyanis közel négy évtizedes oktatói és kutatói munkájának, egyetemi pályafutásának betetőzéseként 2010-ben Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő egyetemének első számú vezetője, az universitas rektora lett. 2011-ben pedig további elismerésként a Magyar Rektori Konferencia Plénuma Egerben az MRK elnöki tisztségével szavazott bizalmat a jubilánsnak. A professzor mindeközben nem hanyagolta el szakmai munkáját sem: 2011-ben A munkáltatás szerepe a büntetés-végrehajtás történetében (A fenyítőházi modelltől a rabdolgoztató házakig) című értekezésével elnyerte az MTA doktora címet.

Mezey Barna professzor közösségteremtő ereje, személyiségének természetes kisugárzása minden bizonnyal a további évtizedekben is alakítja jogtörténet-tudományunk fejlődését. Nem gondoljuk, hogy e kerek évforduló bárminek is a végét jelentené: hisszük, hogy a java még hátravan! Ehhez kívánunk - e kötet minden közreműködője nevében is - sok erőt, jó egészséget, kitartást és szeretetteljes környezetet! Kedves Barátunk, Isten éltessen!

Forrás: http://eotvoskiado.hu

---