---

Tartalom

1. invocatio (versek - 30)
  Démonjáték
  Rossz vagyok
  Gótul udvarlok
  A hidra
  Vámpírológia
  A gótság bélyege
  Csak egy álom
  Shelley
  Csak én tudom
  Shelley szíve
  Gyöngysor
  Óda a pénzhez
  Alien vs. Predator
  Vesztesek áriája
  Hajléktalanok
  Lucifer lajtorjája
  A fekete halál évfordulójára
  Tüdővész anno XIX. század
  Jelentés
  Ősz Magyarország
  Fagypont
  A Lét várótermében
  A per (Kafka emlékének)
  Depeche Mode hallgatása közben
  Bozótharc
  A reformgonosz
  Bujdosó jégjárás
  A különleges gonosztály
  Számvetés
  68'-asok

2. corpus delicti (novellák - 15)
  Élet
  A Tűz és a Halál arca
  Sötét nyár
  A sötét anyag
  A Kondratyev-ciklus
  A bűnbak
  Vörös égbolt
  Bastille
  Utcai harcosok
  Az illatszer-égető legendája
  Szerelemember
  Enteriőr
  A jós
  Egy bűvészetkritikus jegyzeteiből
  A költő meghalni készül

3. maforizmák

---

Bevezetés

Kedves Olvasó!

A könyv címében szereplő megnevezés a mű, vagyis a vállalkozás eredeti célját is takarja. A cél: közelebb kerülni a Sötét oldalhoz, megérteni annak működését. Hogyan? Sötét Gótikus Könyvek segítségével. (A mű címe ez is lehetne: Gótikus Könyvek.) A könyvek műfajilag kiegészítik egymást, az invocatio verses formája elsősorban azt szolgálja, hogy a "gótikus" ősök emlékét, alkotásait röviden felidézzük - elsősorban Byron, Shelley és Keats világát - valamint a hagyományos gótikus - dark gothic - témákat megpendítse (vámpír, temető, fagy, túlvilág, halál, vadromantika, életidegenség etc.), illusztrálja és hangulatilag alátámassza a 15 novellából álló corpus delictit, magát a testet, a könyv testét. A test, maguk a prózai művek, valamennyien misztikus és gótikus, fantasy elemeket tartalmazó, tragikus végkifejlethez vezető történetek, a történetmesélő próza hagyományait követő novellák. Byron, Shelley és a romantikusok felidézése szándékos, mivel a gothic stílus szándékosan törekszik a romantika szellemi örökségének megőrzésére és egyfajta megújítására. Ám ettől függetlenül, némely ponton nem nélkülözi az öniróniát sem.

A fiatalabb korosztály tisztában van a műfaj jellegével, amely számos hívőt szerzett magának, gondoljunk csak a gothic metál zene reprezentánsaira, a filmekre (Holló 1-2., Frankenstein, Dark City), az illusztrált netes oldalakra (gothic pictures).

A prózai művek történetbe ágyazottan fejtik ki azokat a filozófiai igazságokat, amelyek holisztikusan ábrázolják mai világunk összefüggéseit. Természetesen az ezoterikus gondolkodás minden ágát-bogát nem tudja illusztrálni, de fontos alaptételeket felvillant és továbbgondolkodásra készteti az olvasót.

A könyv gerincét alkotó "corpus delicti" történeteit nehéz hűen tolmácsolni, hiszen elolvasásuk alapján alkothatunk róluk csak igazán véleményt, de hangulatukat, szüzséjüket mégis megpróbálhatom visszaadni. Az egyik vezérnovella, a Sötét anyag kiindulópontját egy ezoterikus alaptétel (többek között Dethlefsen: A sors, mint esély című könyvében olvasottak), az "az van fent, ami lent" tétele szolgáltatja. A főhős rájön az alaptételre, de ettől az igazságtól a hatalom is fél, mivel úgy véli, a fizikus kutatásai valójában "célozgatások." Néhány sötét hangulatú rövid írás követi ezt, a Bűnbak és a Vörös égbolt. A Bűnbak a történelem és a társadalom örökös bűnbakkeresési igényét vetíti ki, a Vörös égbolt pedig egy kibontott metafora, (politikai tartalom nélkül, bár ezt néhányan megpróbálták belemagyarázni), egy olyan világot ábrázol, ahol a költőket és az álmodozókat "nevelő célzattal" megverik.

Az utcai harcos című novella egy nagyon fontos kérdéskört érint, az iraki és általában a tűzfészkek körüli helyzet humánus kezelésének problematikáját és a virtuális valóság kínálta, leegyszerűsített megoldó- képletek gyakorlati érvényesülését. A novella hőse illúzióinak áldozata lesz. A Bastille főszereplője illúziótlan, mégis nyilvánvalóvá válik, hogy démonaitól képtelen megszabadulni. Ezek legyőzik őt, de halála legalább értelmet hordoz, ellentétben életével. A bűvészkritikus... művészet és valóság viszonyáról beszél, s arról, hogy végül a művészet erejének a szkeptikus és élvhajhász kritikus is kénytelen lesz megadni magát. Az Enteriőr a szexualitás felszabadító erejét jeleníti meg, a virtualitás színfalai közé helyezve, a jövő eszközeit és lehetőségeit felhasználva. A legfilozofikusabb és legszimbolikusabb írás A költő meghalni készül. Ez zárja a novellaciklust. A költőt élete végén megajándékozza a Sors egy szép - férjes - asszony szerelmével, de ezt nem sokáig élvezheti, mert a Halál hamar eljön érte. Mindezek ellenére a Halált barátjának mondja, mert ő legalább megindokolja, miért fosztja meg a földi javaktól, míg az emberek egyszerűen csak elveszik tőle. A novella végén a Halállal folytatott filozofikus beszélgetés a gothic gondolkodást is közelebb hozza az olvasóhoz.

A Maforizmák ciklusa a mindennapi gondolkodáshoz próbálja kapcsolni a gothic filozófiát. Ennek érdekében sok olyan témát pendít meg röviden - nő és férfi antagonisztikus ellentéte, érvényesülés kontra morál, hitek és vallások ellentmondásai, a történelem paradoxonai -, amelyek a ma emberét foglalkoztatják. Mivel nem teheti meg, hogy homokba dugja a fejét, szembenéz ezekkel a kérdésekkel, s ha úgy vesszük, válaszokhoz jut, még ha nem is kedve szerintiekhez.

---