---

Tartalom

BEVEZETÉS

A TÁVOKTATÁS ÉS AZ ELEKTRONIKUS TANULÁS VISZONYA, KAPCSOLATA
1. A távoktatás
1.1 A távoktatás fogalmának megközelítései, meghatározásai
1.2 A távoktatás fogalmának meghatározó elemei
1.3 A távoktatás előnyei és hátrányai (nehézségei, kihívásai)
1.4 A távoktatás dimenziói és az egész életet átfogó tanulási modell a XXI. század elején
2. Az elektronikus tanulás (eTanulás, eLearning)
2.1 Az eLearning kialakulása, szerepe a XXI. századi távoktatásban
2.2 Az eLearning fogalmi meghatározására tett kísérletek
2.3 Az eLearning környezet meghatározó elemei és jellemvonásai
2.4 Az eLearning megoldási módjai
2.5 Az eLearning előnyei és hátrányai (szerepkörök szerint)
3. Összefoglalás, következtetések

AZ ELEKTRONIKUS TANULÁS LEGÚJABB LEHETŐSÉGEI A XXI. SZÁZADI TÁVOKTATÁSBAN - AVAGY A SZÁMÍTÁSI FELHŐK LEHETŐSÉGEINEK ALKALMAZÁS AZ OKTATÁSBAN
1. Cloud computing, cloud learning, felhőtanulás
1.1 A felhők típusai, modelljei
1.2 Előnyök és kihívások a felhő technológiában
1.3 A felhő-környezet biztonsági kérdései
1.4 A felhő-környezet jogi kérdései
2. A Google-felhő
3. A felhőtanulás alkalmazhatósága
4. Összegzés, következtetések

A KORSZERŰ FELHŐ ALAPÚ TANULÁSI KÖRNYEZET KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA
1. Hallgatói tevékenységek és igények vizsgálata - felhasználói oldal
1.1 Általános hallgatói igények
1.2 Speciális hallgatói igények
2. A képzés jellegéből adódó (tananyag, rendszer) igények vizsgálata - szolgáltatói oldal
2.1 Általános igények
2.3 Speciális igények
3. Összegzés következtetések

EGY JÓ GYAKORLAT: EGY VIRTUÁLIS INTRANET HÁLÓZAT LOGIKAI MODELLJE ÉS TESZTJE
1. A rendszer modellje
1.1 Az LMS rendszer és szerepe
1.2 A Google felhőjének szerepe
2. A rendszer modelljének tesztje
2.1 Online óra
2.2 Online munka
2.3 Online feladatmegoldás, tesztek, önellenőrzés
2.4 Online vizsga
  A tanulási környezet
  A technikai környezet
  A vizsga lefolyása, első tapasztalatok
  Példák
3. Összefoglalás, következtetések

ÖSSZEFOGLALÁS, VÉGKÖVETKEZTETÉSEK

---

Bevezetés

A XXI. század elején a felgyorsult élettempó nem csupán a mindennapi életünkre, de a gazdaságra, társadalomra, munkánkra is jelentős hatással bír. A hatékony munkavégzés alapvető követelménye a biztos alapokon nyugvó, de a ma és a jövő igényeihez is alkalmazkodó tudásanyag, a tudás naprakész, gyors, pontos és széleskörű alkalmazása a változó élethelyzetekben. Azonban a szükséges tudás megszerzésének módja nem, vagy nem minden esetben szabályozott vagy meghatározott.

Az elmúlt század közepéig, ha valaki kitanult egy szakmát, nyugdíjig bizton megélhetett belőle anélkül, hogy időnként szüksége lett volna ismeretei megújítására, frissítésére. Ugyanakkor az is igaz, hogy ma már nem tudunk egy életen át élni a tizen-, huszonéves korban megszerzett ismeretekből. Nem csupán a folyamatos gazdasági változások, de a munkaerőpiac állandó átrendeződése is szükségessé teszik szakmai tudásunk naprakészen tartását, az átképzések, új képzettségek megszerzésének igényét. Ahhoz, hogy a munkahelyeken a munkavégzés során bármikor biztos tudású, széleskörű és pontos ismeretekkel rendelkező munkatársaknak számíthassunk, valamint versenyképes helyzetben maradjunk az egyetemekről frissen kikerült diplomás fiatalokkal szemben is, szükséges, hogy folyamatosan képezzük magunkat. A folyamatos képzésnek, önképzésnek a 21. század elején rendkívül sok formája és módja lehetséges, az iskolarendszerű képzésektől az önképzéseken át az informálódásig. A napi munkavégzéshez szükséges friss ismereteket ma már nem csak könyvekből szerezhetjük meg nyomtatott formában, de az informatika és az internet természetessé válásával elektronikus úton is, modern mobil (laptop, tablet, mobiltelefon) eszközöket használva akár. Így a szükséges információhoz, tudáshoz azonnal, valós időben hozzájuthatunk, ami hozzájárul tudásunk versenyképessé tételéhez.

A XX. század második felében és XXI. század elején azonban nemcsak mindennapi életvitelünk alakult át és változik meg gyökeresen, de az élet minden területén, így az informatikában és az oktatásban is jelentős, gyors és meghatározó változások mennek végbe. Az információs társadalom megköveteli többek között a szellemi erőforrásaink állandó működtetését, megújítását is. Az információs forradalom következtében a XX. század utolsó évtizedeiben megjelentek a számítógépek, számítógép-hálózatok, és olyan IKT eszközök, amelyek alkalmassá teszik az embert az új ismeretek gyors és hatékony megszerzésére.

Ugyanakkor a megszerzett ismeretek rohamos léptékben válnak, válhatnak elavulttá. Így ma már elmondhatjuk, hogy az oktatásban Gutenberg kora rég lejárt. Napjainkban tudásunk nagy részét nem (csupán) könyvek lapozgatásával szerezzük meg. Mindannyian ismerjük a mondást, mely szerint egy kép ezer szóval felér, egy mozgókép, interaktív tartalom pedig ennek hatványszerű többszörösével. Arról nem is beszélve, hogy adott esetben könnyebben és gyorsabban értünk meg tanulási tartalmakat, ha azokat modellszerűen vagy szimulációs lehetőségekkel társítva dolgozhatjuk fel. A XXI. század első évtizedének végén alapvető követelménnyé vált az oktatásban is a mobilitás, mobil elérhetőség.

A felnőttkori, önálló tanulás azonban nagyon nehéz folyamat, és nem is mindenki alkalmas rá. Bármilyen témában tananyagot önállóan elsajátítani, igényli a tanuló alkalmasságán kívül a nagyfokú türelmet, önfegyelmet, szervezési képességek, készségek együttes alkalmazását is. Az önálló tanulás nem elsősorban a tankönyv szövegének elsajátítását jelenti, hiszen szöveget olvasni szinte bárki képes. Az értő olvasás már mást jelent, és szintén egy magasabb folyamat az ismeretszerzés olyan eszközökkel támogatott folyamata, amelyek kiegészítik, adott esetben a minimálisra csökkentik, sőt akár teljes egészében helyettesítik a tanár, oktató magyarázatát, szemléltetését.

Ennek a tanulási módnak egy alternatíváját kínálja a távtanulás, és/vagy a multimédiás online oktatóanyagok alkalmazása a jelenléti oktatás folyamatában (blended learning) is. A távoktatás, mint oktatási forma, azon belül pedig eLearning, mint oktatási mód, módszer, speciális helyet foglal el a magyar oktatási rendszerben. Jelentősége és alkalmazása egyre inkább nő, hiszen a felnőttkori tanulás ma már nem jelentheti egyben a munkából való kiesést is. A mai embernek képzését, önképzését, továbbképzését úgy kell megoldania, hogy az alkalmazásképes és naprakész tudást úgy szerezze meg, hogy közben munkáját teljesíti, egyéb, családi és társadalmi kötelezettségeinek eleget tesz. Az eLearning, mint oktatási módszer, tartalmát tekintve szinte bármilyen jellegű, típusú és ismeretet adó tudás átadására alkalmas lehet, kivéve néhány speciálisan gyakorlati ismeret alkalmazásának megszerzését.

---