---

Tartalom

Előszó

I. §. Átalános elvek

II. §. Az iskolai és népkönyvtárakról átalában

III. §. Az olvasásra való különös nevelés módszere az iskolai könyvtár mint taneszköz által
  a) Az alosztályban
  b) A közép-osztályban
  c) A könyvtár használata a fel-osztályban

IV. Továbbképzés iskolai és népkönyvtár által. Ifjusági olvasó-egyletek
  Az ifjusági olvasó-egylet alapszabályai
  1-ső folytatás
  2-ik folytatás

V. §. Az iskolai és népkönyvtár becséről, nevelészeti, társadalmi, irodalmi, nemzetiségi, valláserkölcsi, nemzetgazdászati hatásáról
  a) Mint a nevelés eszköze
  b) Az életre kiható következmények
  c) Irodalmi érdek
  d) Nemzetiségi, valláserkölcsi s nemzetgazdasági szempontok

VI. §. Az iskolai és népkönyvtár anyaga, szervezete, átmeneti intézkedések

---

Előszó

Az iskolai és népkönyvtárak ügye, országos kérdéssé lett. A sajtó a legmelegebb rokonszenvvel üdvözli az eszmét, megvalósításában a népnevelésügy bajnokai, országszerte a legnagyobb buzgalommal működnek közre

A Budapesten, 1877-ben, iskolai és népkönyvtárak országszerte való szervezése érdekében, számos országos nevű tanférfiu és tanügybarát közremüködése folytán megalakult központi bizottság, szakadatlanul, a lehető legnagyobb propagandát fejti ki az eszme mellett.

...

Az eszme kivitele érdekében megindult ily nagyszabású mozgalommal szemben, mindinkább érezhetően szükségessé vált az iskolai és népkönyvtárak szervezeti és módszertani kérdésével behatóan foglalkozni. Kivánatossá vált főként a kérdést az iskolával szoros összefüggésbe hozni, az eszmét mintegy a népiskolai továbbképzés legcélszerűbben, s leghathatósabban érvényesithető módjául állitani. És átalában óhajtandó volt minden oldalról tisztázni, megvitatni a kérdést.

Ezen szempontok hozták létre e művecskét. A kérdés teljes egészében van ebben felölelve, nem hagytam érintetlenül egy pontot sem, és törekedtem minden részletet lehetőleg megvilágitani.

...

---