Hoffmann Edith
Régi magyar bibliofilek
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
NAGY LAJOS KIRÁLY KORA
Nagy Lajos király
Imrefia János pozsonyi őrkanonok
ZSIGMOND KIRÁLY KORA
Zsigmond király
Tamás csázmai és zágrábi kanonok
ALBERT KIRÁLY KORA
Albert király
Pálóczy György esztergomi érsek
I. ULÁSZLÓ KIRÁLY KORA
I. Ulászló király
V. LÁSZLÓ KIRÁLY KORA
V. László király
Vitéz János esztergomi érsek
MÁTYÁS KIRÁLY KORA
Mátyás király
Janus Pannonius pécsi püspök
Garázda Péter nyitrai főesperes
Debrenthei Péter zágrábi püspök
Báthori Miklós váci püspök
Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost
Thúz Osvát zágrábi püspök
Filipecz János váradi püspök
Drági Tamás királyi személynök
Sankfalvi Antal pozsonyi prépost
Nagylucsei Orbán egri püspök
Nagylaki István bácsi és fehérvári kanonok
Váradi Péter kalocsai érsek
Ifj. Vitéz János szerémi püspök
Kinizsiné Magyar Benigna
György topuszkói apát és rozsonyi püspök
Han János pozsonyi kanonok
II. ULÁSZLÓ KIRÁLY KORA
II. Ulászló király
Székely Miklós váradi kanonok
Haczy Márton váradi kisprépost
Imre bulcsi apát
Thurzó János boroszlói püspök
Bakócz Tamás esztergomi érsek
II. LAJOS KIRÁLY KORA
Szatmári György esztergomi érsek
Perényi Ferenc váradi püspök
Henckel János, Mária királyné udvari papja
JEGYZETEK
KÉPMELLÉKLETEK
CÍMERTÁBLÁZATOK
NÉVMUTATÓ
Előszó
A szellemi értékek világában a nemzetek műveltségének mértéke a könyv. A mai időben épúgy, mint a középkorban. Minél több a könyvszerető ember valamely országban, annál magasabb kulturális nívóját szabad feltételeznünk annak az országnak. A következőkben a mohácsi vészig terjedő időkből a régi magyar bibliofilek tekintélyes sorát mutatjuk be az olvasónak. Az egymásután felsorakozó 34 könyvtár jelentőségéhez nem kell magyarázatot fűznöm, mindennél meggyőzőbben bizonyítja azt a magas szellemi és művészi színvonalat, melyen hazánk már a középkorban állott. Büszkén nézhetünk végig rajtuk, oly sorozat ez, mely mellé még a nagy és boldog nemzetek közül sem mindenik tud hasonlót állítani. S az anyag, melyet bemutatunk, csak egy maréknyi abból, ami Magyarországon egykor volt; parányi töredék, mely a török pusztítás s egyéb veszedelmek után megmaradt. Bizonyosra vehető azonban, hogy több is fennmaradt a ma kimutatható anyagnál, de egyrészt egyes nagy magyar könyvtárak, mint Janus Pannoniusé és Hantóé minden címer és bejegyzés híjján ma már örökre felismerhetetlenül lappanganak Európa különféle gyüjteményeiben, másrészt a gyüjtemények magyar szempontból nincsenek is eléggé átkutatva és bizonyosan rejtegetnek olyan darabokat, melyekről a beléjük rajzolt címer segítségével még megállapítható magyar származásuk. Bízunk benne, hogy a függelékben közölt címertáblázatok segítségével hamarosan több kézirat is felszínre fog kerülni s a könyvünkben közzétett anyag a közel jövőben jelentékenyen megszaporodik.
Könyvem nem adja a magyar könyvgyüjtők teljes sorozatát. Csak olyanokra szorítkoztam, kik nyilvános szereplésüknél fogva is nevezetes személyiségek, vagy pedig ha egyébként ismeretlenek, úgy fennmaradt könyvük, akár művészi, akár más szempontból fontos darab. Jelentéktelen személyiségek jelentéktelen könyveit nem tartottam szükségesnek tárgyalásomba bevonni, mert az csak a számot gyarapította volna, anélkül, hogy az egésznek amúgy is impozáns képét lényegesen javította volna.
Egyáltalában nem voltam tekintettel intézmények, templomok, kolostorok könyvtáraira sem. Még akkor sem, ha a könyvekben olvasható bejegyzés tanusága szerint egy meghatározott egyén megrendelésére és ajándékaképpen kerültek is az illető gyüjteménybe.
A kéziratok tárgyalásánál nem ragaszkodtam ahoz, hogy egyenlő terjedelemben szóljak mindenikről. Az irodalomban bőven és helyesen ismertetett darabokról nem tartottam szükségesnek annyit mondani, mint az olyan emlékekről, amelyeket magam mutathatok be először, vagy melyeket új megvilágításban tárgyalhattam. Végül magától értődő oknál fogva nagyobb súlyt vetettem oly kéziratokra, melyeknek művészi dísze Magyarországon készült és nem idegenben.