Sárközi György
Szilveszter
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
SÁRKÖZI GYÖRGY
CSALÁDI ÉLET
SZILVESZTER
BETEGLÁTOGATÁS
AZ UTOLSÓ NAP
JÓSKA KÖLTŐ LESZ
A FIU, AKI NEM AKAR MEGHIZNI
A TÓ GYERMEKE
HORI HALÁLA
Előszó
SÁRKÖZI GYÖRGY
Költő és elbeszélő. Verseiben egy gyöngéden szenvedélyes, kétségekkel tusázó spirituális sóvárgás ölt ékes alakot. Költői nyelve gazdag árnyalású és művészien tudatos, a mellett ízesen tiszta. Biztos ízlésű költő. A giccs gesztusait kevés lirikusunk kerüli oly ösztönös, nemes fegyelemmel s oly teljes sikerrel, mint ő. Verseinek sajátos hitelük van: legigénytelenebb zugaikat is mélyen komoly művészi szándékok melege s fénye járja. A szabadságharc korában játszó nagy történelmi regényét gondos, elegánsan reális próza, a legveszélyesebb finomságokig bátor, hajszálutakat bogozó lélekrajz, ájtatosan gyöngéd festésű miliő-részletek és egy meggyőző belső értesültség teszik módfelett becsessé... Sárközi György az új irodalom egyik előkelő jelensége: ritkán megjelenő munkáit a tiszta alkotásoknak kijáró magasabb figyelem szokta fogadni.
Született 1899-ben. Önálló kötetei: Angyalok harca (Versek, 1926.), Váltott lélekkel (Versek, 1927.). Mint oldott kéve (Regény, 1931.)
K. L.