---

Tartalom

Sorozatszerkesztői előszó

Előszó

1. A beszédprodukció

2. A spontán beszéd
  2.1. Magyar spontánbeszéd-vizsgálatok
  2.2. Megakadásjelenségek a spontán beszédben
  2.3. Önellenőrzési folyamatok a spontán beszédben

3. A hezitációs jelenségek vizsgálata felnőttek beszédében
  3.1. Hezitációs jelenségek felnőttek spontán beszédében
  3.2. A vizsgálat módszere, kísérleti személyek
  3.3. A vizsgálat eredményei
    3.3.1. A hezitációs jelenségek gyakorisága és realizációi
    3.3.2. A hezitációs jelenségek funkciói a korpuszban
    3.3.3. A hezitációs jelenségek fonetikai jellemzői
    3.3.4. A svá formánsszerkezete
    3.3.5. A realizáció és a funkció összefüggései
    3.3.6. A néma szünetek és a hezitációs jelenségek összefüggései
  3.4. Következtetések

4. A hezitációs jelenségek vizsgálata óvodások beszédében
  4.1. Hezitációs jelenségek óvodás gyermekek spontán beszédében
  4.2. A vizsgálat módszere, kísérleti személyek
  4.3. A vizsgálat eredményei
    4.3.1. A hezitációs jelenségek gyakorisága és realizációi
    4.3.2. A hezitációs jelenségek funkciói
    4.3.3. A hezitációs jelenségek fonetikai jellemzői
    4.3.4. A realizáció és a funkció összefüggései
    4.3.5. A néma szünetek és a hezitációs jelenségek összefüggései
  4.4. Következtetések

5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében
  5.1. Hezitációs jelenségek kisiskolás gyermekek spontán beszédében
  5.2. A vizsgálat módszere, kísérleti személyek
  5.3. A vizsgálat eredményei
  5.4. Következtetések

6. A hezitációs jelenségek percepciós vizsgálata
  6.1. A hezitációs jelenségek percepciós vizsgálata
  6.2. A vizsgálat módszere, kísérleti személyek
  6.3. Eredmények
  6.4. Következtetések

7. A hezitálás megítélése
  7.1. A hezitálás megítélésének vizsgálata
  7.2. A vizsgálat módszere, kísérleti személyek
  7.3. Eredmények
  7.4. Következtetések

8. Összegzés

9. Irodalom

Függelék

Filled pauses in Hungarian spontaneous speech

---

Előszó

A hezitálás (más néven kitöltött szünet) a beszéd természetes jelensége, számos funkcióban megjelenhet a közlésekben. Időt biztosít a gondolatok nyelvi átalakításához, a beszédtervezési, az önmonitorozási és a hibajavítási folyamatokhoz, fontos szerepe van a társalgás szerveződésében is. A jelen kötet a hezitációs jelenségek gyakoriságát, fonetikai realizációit és funkcióit vizsgálja felnőttek és – magyar nyelven elsőként – gyermekek spontán beszéde alapján. A beszédprodukciós szempontú elemzések mellett első ízben mutat be kutatási eredményeket a hezitálás hallgatói feldolgozásával kapcsolatban; a jelenség megítéléséről pedig fiatal beszélők körében végzett kérdőíves felmérés ad képet. A hezitációs jelenségek vizsgálata nemcsak a beszédtudomány számára nyújt fontos információkat, az alapkutatások eredményeit a beszédtechnológia is felhasználhatja, például a mesterséges beszéd természetesebbé tételéhez.

---