---

Tartalom

Előszó

GENEALÓGIA. A Kelemen család és eredete. - A Török család. - Kelemen András népoktató. - Kelemen Mihály orgonista-kántor. - Hol és mikor született Kelemen László? - Piaristanövendék. - Juratus cancellista. - Ügyvéd. - Vadvirágok. - Kelemen László húgai. - Kelemen Lászlóné.
ELŐZMÉNYEK. A pesti és budai német színészet 1790. előtt. - Raischl Ferenc színkört épít. - Tuschl Sebestyén bérlő lesz. - II. József elnémetesítő politikája. - Zichy Károly gróf az ország politikájában. - A magyar cél. - II. József halála. - Megyék az ellenzéki oldalon, - II. Lipót. - Révai Miklós "Jámbor szándéka". - "A magyar nem lesz bohóc". - 1790. évi XVI. t. c. - A budai országgyűlés nyelve. - Iskoladrámák. - Felvinczy György. - Móricz János. - Soós Márton. - Péczeli József és a sajtó. - Az irodalom. - A "Bécsi Magyar Kurír" jelentése. - Soós Márton és társai. - Kazinczy Ferenc és Ráday Pál gróf. - Zichy Károly gróf közvetítése. - Kelemen László fellép.
I. PERIODUS. Budai országgyűlés 1790-ben. - Az első nehézségek. - Színházi helyzet a fővárosban. - Megalakul a magyar társulat. - Tagnévsor. - Kazinczy Ferenc. - Előcsatározások az engedélyért. - Tárgyalások Unwerth gróffal. - Először fordulnak Pestmegyéhez. - Az engedélylevél. - Megegyeznek, összevesznek és kibékülnek Unwerth gróffal. - 1790. október 25-én az első magyar színházi előadás Budán. - Kelemen Pozsonyba utazik. - Ujabb sikertelen tárgyalások Unwerth gróffal - Felségfolyamodvány. - Reménytelen helyzet.
II. PERIODUS. Pör a németekkel. - Meghatalmazzák Kovách János ügyvédet. - Unwerth és Tuschl egymásra hárítják a felelősséget. - 1791. Kelemen László vidékre gravitál. - Ráday Pál gróf elhagyja a színészeket. - Az első színügyi bizottság. - Unwerth gróf sértegetést vet és gorombaságot arat. - Podmaniczky József báró. - Az engedélylevél. - Lapszemle. - Széchenyi Ferenc gróf. - A pör egyezséggel végződik.
III. PERIODUS. Kelemen eladósodik. - Szerződnek Kelemennel. - 1792. - Szerződés Raischl Ferenccel. - Politika. - Rendezőt keresnek. - Protasevitz győz Kelemen László fölött. - Társulati névsor. - Műsor. - Helyárak. Protasevitz és a kassza. - Elszámolás. - Ráday Pál gróf intendáns lesz. - Kármán József színházi törvényt alkot. - Sehy Endrődy ellen. - Ráday gróf bukása. - Ismét Protasevitz. - Kérelem a megyékhez. - Schilson báró és a szeminárium. - A megyék felzúdulnak. - Újabb elszámolás. - Pest vm. megmozdul. - HT intézkedik. - Podmaniczky báró főintendáns. - Uj törvények. - Tagszerződtetés. - Megállapodnak Unwerth gróffal. - 1793. - Tagnévsor. - Zenészek. - Műsor. - Böjti napok. - Unwerth bukása. - Busch Jenő az uj bérlő. - Sehy mozgolódik. - Protasevitz végleg bukik.
IV. PERIODUS. Busch átveszi a magyar társulatot. - Műsor. - HT szerződik Busch Jenővel. - Sehy kriminális ügyei. - Cenzúra. - Szentkirályi László számadása. - 1794. - Társulati névsor. - A vékonypénzű Kelemen. - Bajok Busch körül. - Busch lemond és marad. - A botrányok kezdete. - Haller József gróf. - Megyék. - Újabb számadás. - Magyarosított Shakespeare. - A Martinovics összeesküvés. - Sehy elárulja Martinovicsot. - Liptay Mária újabb botránya. - Reháknét kipisszegik. - Kelemen László és Sehy Ferenc harca. - Forrong a társulat. - Sehy elcsapatását kérik. - Rehákné visszaszerződik. - 1796. - Tagnévsor. - Műsor. - Busch lemond. - Kelemen László a társulat élén. - Egyezség Busch Jenővel. - A Busch pör vége. - A Busch hagyaték felosztása.
V. PERIODUS. Kelemen ismét átveszi a vezetést. - Műsor. - A társulat Kelemen ellen. - Kibékülnek. - A megyék. - Kelemen megválik a társulattól. - Nagy nyomor. - - Kelemen Nagyváradon. - Debrecen álláspontja. - 1796. - Tagok. - Műsor. - Sehy mint igazgató. - A színészek Sehy ellen. - A ruhatár kifosztása. - Végelszámolás. - Szentkiráiyi László 1796. április 10-én feloszlatja a társulatot. - Biharmegye és Debrecen. - Kelemen László új terve. - Kecskeméten játszanak. - Új bukás.
VÁNDORÉVEK. Kelemen Nagyváradra költözik. - Megnősül. - 1797. - Pest vm. Debrecenbe ír. - Árverés. - 1798. - Kelemen Aradon? - 1799. - Kelemen megmozdul. - Társulatának tagjai. - Miller Jakab. - Debrecen. - Nagyváradi játékok. - 1800. - Kelemen Szegedhez fordul. - Uj terv. - Szegedi műsor. - Vedress István. - Kecskeméten. - Nagykőrösön. - A könyvtár kiegészítése. - Miskolcon és más városokban. - 1801. - Losoncon. - Kelemen az adósok börtönében. - Pest vm. közbelép. - Pesti kudarc. - A vármegyék. - Kelemen Csanádvmbe költözködik.
AZ UTOLSÓ ÁLLOMÁS. 1802-1805. Kelemen László kántorkodik Ráckevén. - 1806-1811. Makón orgonista-kántor. - 1811-ben visszatér az ügyvédi pályára. - 1812-1814. Csanádpalotán iskolamester és kántor. - Családjának sorsa. - Özvegye férjhez megy. - Váli Béla: Kelemen életrajza. - Más írók Kelemenről. - Kelemen sírköve. - Emlékünnepély Csanádpalotán. - Színdarabok Kelemen Lászlóról. - Kelemen Karácsonyi versei. - Fordításai. - Kelemen feljegyzései, állítólagos naplója. - Méltatása.

FÜGGELÉK
I. Rövidítések jegyzéke.
II. Forrásművek.
III. Kelemen családfa.
IV. Mutató a Kelemen családfához.
V. Török családfa.
VI. Mutató a Török családfához.
VII. Karácsonyi énekek.
VIII. A Magyar Játszó Színi Társaság tagjai 1790-1796.
IX. Index.
X. Ábramutató.
XI. Tartalommutató.

---

Előszó

Az a tárgy, amelyről a könyvem szól, mindig aktuális. Elkövetkezik tehát majd annak is az ideje, hogy e munka is ép úgy elavul, mint Váli Béla dr.-nak 1888-ban megjelent Kelemen Lászlóról írt életrajza. Az újabb kutatások eddig még fel nem fedezett vonatkozásokat fognak feltárni, - ép úgy, mint ez a könyv, mely az előadott théma keretében legalább mégegyszer annyi új adatot tartalmaz, mint az eddig e tárgyról írott művek összesen.

Kelemen Lászlóról, a már idézett munkán kívül Váli Béla és Bayer József közöltek a nemzeti játékszínről írott munkájukban érdekes és értékes színészettörténeti adatokat, - azóta azonban kívülem senki nem foglalkozott e színészettörténeti tárgykör szisztematikus feldolgozásával. Csupán Vajda István, a Makói Friss Ujságban és a Színészek Lapjában (1926) közölt a Kelemen és a bennünket anyai ágról érdeklő Török családról genealógiai adatokat, amelyek azonban csak részben érdemelnek méltatást, mert e kutatásoknak célja nem az volt, hogy Kelemen László életének ismeretlen adatait feltárják, hanem, hogy a család csanádmegyei származását igazolják. Ebből a szempontból a kutató előtt mellékes volt Kelemen László születésének helyét és évét kritikailag meghatározni - és kikutatni olyan kézenfekvő Kelemen adatokat, amelyek nemcsak a felmenő ágra, hanem az oldalágakra és leszármazókra vonatkoznak. Amellett Vajda István elfeledte, hogy a névrokonság még nem jelenti a vérségi kapcsolatot és Kelemen László ősei közé belesorolt a nagyszámú Kelemen nevű csanádmegyei lakosok közül mindenkit, bár ezeknek a családhoz való tartozását mi sem igazolja.

Az általam végzett kutatás két irányban haladt. Egyfelől Kelemen László személyét illető vonatkozásokat, más felől a magyar színészettel való kapcsolatait kellett feltárnom. E miatt a származására, családjára, élete folyására vonatkozó adatokon kívül az első magyar színtársulat küzdelmes életét is fel kellett dolgoznom. 1906. óta a Zenevilágban, Magyar Művészeti Almanachban, Szegedi Naplóban és a szegedi Szinházi Ujságban tettem időközönkint közzé kutatásaim eddig mások által nem közölt eredményeit. Az újabb adatokon kívül természetesen felhasználtam a már említett két régebbi kutató alapvető eredményeit is, azonban újabb kritikai vizsgálat alá vettem azokat, mindannyiszor az eredeti kútforrások összehasonlító segítségével. Míg Váli Béla nagy fantáziával Kelemen László glorifikálását tűzte ki célul és az okiratos bizonyítékok közötti hézagot oknyomozó kritika nélkül mesével szőtte át, - Bayer József a felhalmazott adatraktárban sokszor nem látta a fától az erdőt és hiányzott benne a formázási képesség.

Munkám az eddigi feldolgozásoktól minden esetre teljesen elütő. Ugy láttam helyesnek, ha rekonstruálom az eseményeket és a legkisebb adatnak is olyan súlyt és fontosságot tulajdonítok, mint a legnagyobbaknak. Emiatt talán olykor krónikaszerűvé válik tárgyalási módszerem, de nem kerülhettem el egyetlen napot, egyetlen intézkedést és eseményt sem, mely akár Kelemen Lászlóval, akár az első magyar színtársulat működésével került összefüggésbe. Azt hiszem azonban, hogy bár a krónikaszerűség kissé nehézkessé teszi, egyben plasztikusabbá is teszi az összhatásból kibontakozó képet és magunk előtt látjuk gördülni az eseményeken kívül a küzdelmes emberi sorsokat, az érvényesülési törekvéseket és a cél eléréséért folytatott harcokat.

Iparkodtam a magyar színészet kezdetét úgy bemutatni, ahogy a politikai, irodalmi és társadalmi vonatkozások között megszületett, - sallangok, pletykák és legendák nélkül, de mégis a logikának okiratos bizonyítékokra alapozott következtetési eredményeivel. Kérem, fogadják figyelemmel és szeretettel e könyvet, mely végeredményben nem akar más lenni, mint hirdetője a magyar kultura dicsőségének és szerény bizonyítéka nemzetünk és művelődésünk életképességének.

Kedves kötelességet teljesítek, amikor köszönettel emlékezem meg mindazokról, akik a munkám elé tornyosuló akadályok legyőzésében önzetlenül segítettek. Legtöbbjüknek szerénységét bántanám meg azzal, ha e helyen nevüket felemlíteném, - mégis szükségét érzem annak, hogy külön megköszönjem: a budapesti Népszínházi Bizottmánynak jóindulatát, amely lehetővé tette kilenc, az Isoz Kálmán könyvében megjelent klisének e helyen való közlését; Tarnay Ivor urnak, Csanádvármegye alispánjának a könyv megjelenése anyagi feltételeit megteremtő szives pártfogását; Bezdán József makói pápai praelatus és apátplébános úrnak a régi anyakönyvek zavartalan feldolgozását lehetővé tett engedélyét, - dr. Bibó István könyvtárigazgató úrnak a szegedi Ferenc József Tudomány Egyetem könyvtárában, - Móra Ferenc könyvtárigazgató úrnak a szegedi városi Somogyi-könyvtárban, - dr. Isoz Kálmán főkönyvtárnok úrnak az Országos Széchenyi-könyvtárban, - Sz. Szigethy Vilmos főlevéltáros úrnak a szegedi városi levéltárban engedélyezett és elősegített forrástanulmányozásaimat; - Rexa Dezső pestmegyei főlevéltárnok úrnak a rendelkezésemre bocsájtott adatokat és leánya Rexa Mária Valéria rajzainak közlés végett való átengedését, - dr. Eperjesy Kálmán makói tanár úrnak több latin okirat magyarra fordítását és dr. Horger Antal egyetemi tanár úrnak e könyv kéziratának revideálását.

Szeged, 1927. évi február hó 10-én.
LUGOSI DÖME.

---