Hippolyte Adolphe Taine
A németalföldi művészet bölcselete
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Első rész. - Állandó viszonyok.
Az európai civilisatio két népcsoportja. - Az olaszok a latin népek között. - A flamandok és hollandok a germán népek között. - A flamand és holland művészet nemzeti jelleme
I. A faj. - A germán és latin fajok közti ellentétek. - A test. - Az ösztönök és állati képességek. - A germán fajok hátrányai. - A germán fajok előnyei. - Alkalmatossága a munkára és szabad társulásra. - Az igazság szüksége
II. A nemzet. - Az éghajlat és talaj befolyása. - Németalföld physikai jelleme. - A positiv szellem és higgadt jellem alakulása. - A bölcseleti és irodalmi szellem határai. - A hasznos mesterségek kora, tökéletessége. - Gyakorlati találmányok. - A külső, a szokások, az izlés
III. A művészet. - A festészet alárendeltsége a többi germán népeknél. - Elégtelenségének oka Németországban és Angliában. - A festészet kiválósága a Németalföldön. - Fensőbbsége okai. - Jellemvonásai. - Mennyiben germán. - Mennyiben nemzeti. - A szinezés túlsúlya. - E túlsúly oka. - Velencze és Németalföld éghajlatának hasonlósága. - Velencze és Németalföld éghajlatának különbözése. - Megfelelő hasonlóságok és különbözések a festőknél. - Rubens és Rembrandt
Második rész. - Történelmi korszakok.
I. Az első korszak. - Flandria a XIV. században. - A jellemek erélye. - A városok gazdagsága. - Az ascetikus és egyházi szellem elhanyatlása. - Pompa és érzékiség. - A burgundi udvar és lille-i ünnepek. - A festőiség szüksége. - Flandria és Itália hasonlóságai és különbözései. - A vallásos és mystikus érzés megőrzése Flandriában. - A művészet és kor közötti egybehangzás. - A jelen élet és keresztyéni hit marasztalása. - A typusok, a relief, a tájkép, a jelmez, a tárgyak, a kifejezések, az érzelmek Van Eyck Huberttől Quentin Massysig
II. A második korszak. - A XVII. század. - A szellem fölszabadulása, polémia a papság ellen. - Festői és érzéki szokások. - A rhetorikai intézetek ünnepei és diszmenetei. - A festészet fokozatos átalakulása. - A világi és humánus tárgyak túlsúlya. - A művészet igérvényei. - Az olasz minták fölmerülése. - Az olasz művészet és flamand szellem aránytalansága. - Az új iskola zavaros és elégtelen stylje. - Az olasz mesterek növekvő befolyása Mabuse Jánostól Venius Ottóig. - A honi szellem és styl kitartása a genre-, táj- és arczkép-festésben. - Az 1572-iki forradalom. - A nemzet és művészet kettészakadása
III. A harmadik korszak. - Belgium alakulása. - Hogy lesz katholikus és alárendelt. - A főherczegek kormányzása s az ország helyreállítása. - Az élet érzéki képzeletének és felfogásának megujhodása - A XVII. század iskolája. - Rubens. - Hasonlóságok és különbségek ezen s az olasz művészet között. - A mű katholikus nevénél s pogány lényegénél fogva. - Mennyiben hazafi. - Az élő test eszméje. - Crayer, Jordaens és Van Dyck. - A politikai állás és morális viszonyok változta. - A festészet elhanyatlása. - A festői kor vége
IV. A negyedik korszak. - Holland alakulása. - Hogy lesz republikán és protestáns. - A primitív ösztönök kifejlése. - A nemzet hősisége, diadalai és jólléte. Az eredeti inventio megujhodása és szabadsága. - A holland művészet jellemvonásai a klasszikus és olasz művészettel szemben. - Az arczképfestmények. - A reális élet ábrázolása. - Rembrandt. - Felfogása a fényről, emberről, istenségről. - A hanyatlás kezdete 1667 felé. - Az 1672-iki harcz. - Holland elgyöngülése és sülyedése. - Az activ erély megfogyása. - A nemzeti művészet elhanyatlása. - A kis genre-k túlélése. Általános viszony a kor és művészet között
Bevezető
Uraim!
Az előző három évben az olasz festészet történetét fejtegettem önöknek; ez évben a németalföldi festészet történetét fogom előadni. Két népcsoport vezette és vezeti a modern civilisátiót: egyrészt a latin vagy latinosult népek, olaszok, francziák, spanyolok és portugallok; másrészt a germán népek, belgák, hollandok, németek, dánok, svédek, norvégek, angolok, skótok, amerikaiak. A latin népek csoportjában kétségtelenül az olaszok a legjobb művészek, a germán népek csoportjában kétségtelenül a flamandok és hollandok azok. E két népnél tanulmányozva a művészet történetét, a modern művészet történetét tanulmányozzuk annak legkiválóbb s legellentétesebb képviselőinél.
Ily roppant és sokoldalú mű: festészet, mely már majdnem négy század óta tart, művészet, mely annyi remeket foglal magában, s mely minden darabjára eredeti és közös jelleget nyom, nemzeti mű; következéskép a nemzeti életen alapul s magában a nemzeti jellemben gyökerezik. Oly virágzás, melyet a nedvek működése mélyen és régen előkészített, a szerint, a minő a termő növény szerzett alkata s eredeti természete volt. Módszerünkhöz képest előbb e belső s előzetes történelmet fogjuk tanulmányozni, mely megmagyarázza a külső és végtörténetet. Meg fogom önöknek tehát a magot mutatni, azaz magát a fajt, változhatatlan és alaptulajdonaival, a melyek minden körülmény és éghajlat mellett megmaradnak; aztán a növényt, azaz magát a népet, eredeti, megszerzett vagy rászabott, de mindenkor környezete és története által kifejtett s megváltoztatott tulajdonaival; végül a virágot, azaz a művészetet s jelesen a festészetet, melyben mind e fejlődés tetőzik.