Zolnai Klára
A magyarországi olasz nyomtatványok, 1699-1918
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
Helyi megoszlás
Műfaji megoszlás
Bibliografia
Könyvek
Hírlapok, folyóiratok
Az átnézett gyüjtemények, bibliografiák és címjegyzékek
Névmutató
Riassunto
Bevezetés
Az immár évezredes olasz-magyar kapcsolatoknak egy jelentős, de eddig vajm kevés figyelemre méltatott fejezete a magyarországi olasz irodalom: kezdetei a Zsigmond király uralkodásának második felében virágzó magyar korai renaissancera mennek vissza, hatalmas lendületet azonban Mátyás uralkodása alatt vett. Mátyás budai könyvtára éppen úgy, mint főuraink és főpapjaink gyüjteményei az olasz irodalmi gondolat hatása alatt jöttek létre. Általánossá, átfogóvá ezt a hatást a könyvnyomtatás elterjedése tette s Magyarország a könyvnyomtatás mesterségének elsajátítását is olasz hatásnak köszönhette; az első magyar könyvnyomtató, Hess András, Itáliából hozta magával a könyvnyomtatás művészetét és technikai eszközeit is. A XV. század végén és a XVI. század elején Velence készíti Magyarország számára az akkor irodalmi szempontból egyedül fontos egyházi nyomtatványokat.
A mohácsi vész és a török fenyegető előnyomulása, amely a magyar sorsot Nyugat-Európa égető kérdésévé tette, állandó érdeklődést támasztott Itáliában a magyarországi török háborúk fordulatai iránt. Ennek az érdeklődésnek szinte két évszázadon át visszhangja van az olasz irodalomban, amit az Apponyi Sándornak Hungarica-gyüjteményében foglalt nagyszámú XVI-XVII. századi magyar vonatkozású olasz mű is beszédesen igazol.
Irodalmunkban az olasz hatás Zrínyi Miklóstól kezdve minden korszakban kimutatható. De ezen közvetett hatáson kívül, egyrészt a katolikus szellemű olasz barokk műveltség magyarországi befolyása révén (olasz építészek és művészek magyarországi működése, magyar ifjak padovai és bolognai iskoláztatása, a római német-magyar papnevelőház), másrészt mert Fiuménak hozzánk csatolásával Magyarország bár csekélyszámú, de különleges magas műveltséggel bíró olasz nemzetiségű állampolgárokat nyert, a XVIII. század elejétől kezdve kifejlődött nálunk egy sajátos magyarországi olasz irodalom is. Kiegészíti ez azt a nagy irodalmat, melyet az olasz-magyar kapcsolatok évszázados multjuk hatásaként kifejlesztettek.
A magyarországi olasz nyomtatványok létezéséről eddig is tudott az irodalomtörténet. De hiányzott ennek a fontos művelődéstörténeti tényezőnek pontos lemérése és pozitív adatokkal való alátámasztása. Csak egy - lehetőleg teljes - bibliografiai összeállítás tárhatná elénk a magyarországi olasznyelvű kultúra kereteit és belső képét. Valamint a bécsi franciás műveltség fölkutatására most már van megbízható alapunk Oravetz Vera bibliografiájában és valamint a magyarországi francia nyomtatványok bibliografiai összegyüjtése is mindinkább esedékessé válik: úgy szolgálhat majd kiindulási alapul a magyarországi olasz hatás szintetikus megírásáhoza Magyarországon megjelent olasz nyomdatermékek könyvészeti számbavétele és leírása.
Erre az alapvető és adatgyüjtő feladatra szeretnék vállalkozni az alábbiakban. Sajnos számolnom kell azzal a körülménnyel, hogy Csonka-Magyarország az elvesztett országrészek könyvtári anyagát nem tudja hiánytalanul nyujtani. Fiuméről sem lehet teljes képünk; bár a Széchényi-könyvtárban igen sok Fiuméban ma hiányzó, (de ott kiadott) munka van. Az itt következő bibliografia anyagát főként a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtárának, valamint a fiumei Biblioteca Civica-nak meglévő példányai alapján állítottam össze. Felvettem még Fiuméban a R. Ginnasio Liceo Dante Alighieri-könyvtárában, mely a valamikor Magyar Állami Főgimnázium és Állami Felsőbbleányiskola könyveinek egyesített gyüjteményét alkotja, továbbá a Hromatka-féle könyvkiadó könyvkereskedésben, és a Dalmartello családnál - Fiuméban még sok családnál lehetne gyüjteni - található könyveket. Ezeknek közlöm - amennyiben leltározva vannak - a könyvtári jelzését és a példány alapján megállapítható formátumot és terjedelmet. Hasonlókép járok el a herceg Esterházy család levéltárában átnézett operai szövegkönyvekkel. A más könyvárakból, illetőleg címjegyzékeikből, vagy már megjelent bibliográfiákból vett könyveknél - amennyiben ezek nem lehettek kezemben - közlöm a forrásokat s az ott adott lapszámot és formátumot zárójelben és az esetleges jelzetet. A könyveket az egyes évek keretén belül szerző vagy címszó szerinti betűrendben vettem föl a bibliografiába. A címszó, alak, lapszámozás, stb. meghatározásánál a Széchényi-könyvtárban használatos elveket követem. A bibliografia végén közlöm az adatgyüjtés céljából átnézett gyüjtemények sorát, azokat is, ahol kutatásom eredménytelen maradt.
...