---

Tartalom

KÖZÉP-EURÓPA ÉS IDENTITÁSA

KÖZÉP-EURÓPÁTÓL NYUGATRA
  A KÖZÉPKOR KEZDETE
  A KORPORÁCIÓS ÁLLAMOK KORA (1150-1350)
  A KORAI RENDISÉG (1350-1450)
  A DINASZTIKUS ÁLLAMOK KORA (1450-1660)
  AZ ABSZOLUTIZMUS KORA (1660-1789)
  A HOSSZÚ 19. SZÁZAD (1789-1914)
  A VÉRES HUSZADIK SZÁZAD

KÖZÉP-EURÓPÁTÓL KELETRE
  BIZÁNCI GYÖKEREK
  A MONGOL URALOM (1238-1480)
  "AZ OROSZ FÖLDEK ÖSSZEGYŰJTÉSE" (1480-1547)
  A CÁR ÉS PATRIÁRKA "SZIMFÓNIÁJA" (1547-1700)
  A PATRIARCHÁTUS FELSZÁMOLÁSA (1700-1917)
  A SZOVJET OROSZORSZÁG

KÖZÉP-EURÓPA
  NOMÁD NÉP EGYESÍTI A KÁRPÁT-MEDENCÉT (800-1000)
  KÖZÉP-EURÓPA RÁÉBRED KÖZÖS SORSÁRA (1000-1300)
  KÖZÉP-EURÓPA FÉNYKORA (1300-1526)
  KÖZÉP-EURÓPA BIRODALMAK ZSÁKMÁNYÁVÁ VÁLIK (1526-1800)
  KÖZÉP-EURÓPA: NEMZET NEMZET ELLEN (1800-)
  KÖZÉP-EURÓPA LEHETŐSÉGEI

IRODALOM

---

Bevezető

Ebben az írásban Közép-Európának egy olyan nagytáj-csoportot nevezünk, amely nem valamely természetföldrajzi szempontból, hanem sajátos történeti, kulturális, politikai, társadalmi fejlődése szempontjából jellemezhető. Magában foglalja a balti államokat, Fehéroroszországot és Ukrajna nyugati, nagyobbik felét, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Erdélyt, valamint Horvátországot, pontosabban a reneszánsz Cseh-, Lengyel- és Magyarország együttes területét. Ezeknek a mai államoknak külső határával megadott területet azonban más nevekkel is illetik: nevezik Köztes-Európának, Nyugat-Kelet-Európának, Kelet-Közép-Európának is.

E földrajzi zóna politikai-történetét Bibó István egy nyomorúságos korban egy keserű tanulmányban kezdte el elemezni. Erre a kutatásra épült Szűcs Jenő "vázlata" Európa három történelmi régiójáról. E nagy jelentőségű dolgozat alapján Sashalmi Endre és körének kutatócsoportja alapkutatási szinten dolgozta fel az e területen utóbbi ezer évben működő kormányzatok alakulását abból a szempontból, hogy Közép-Európa intellektuális történeti konstrukció-e vagy valós történeti régió. E kutatás végső eredményeként nem látszik kétségesnek, hogy Közép-Európa nem csupán imaginárius, hanem valós régiója Európának. Ezt az eredményt kiindulópontnak tekintve most megpróbálkozunk e régiónak politológiainál szélesebb körű vizsgálatával is.

Kiindulásként röviden áttekintjük ebből a szempontból Nyugat-, majd Kelet-Európa történetét, tekintve, hogy e régiók identitása sokkal feldolgozottabb és egyértelműbb.

---