---

Tartalom

1 Bevezetés, források, kutatási módszerek

2 A debreceni sajtóélet helyi és országos háttere
2.1 A város sajtóélete a kiegyezés előtt
2.2 A kiegyezés időszakának sajtószabályozása
2.2.1 Előzmények
2.2.2 A kiegyezés sajtótörvénye és kiegészítő rendeletei
2.2.3 A törvény értékei és hiányosságai
2.3 A sajtóélet politikai, társadalmi, ipari feltételei Debrecenben
2.3.1 Politikai helyzet, közgondolkodás
2.3.2 Társadalmi viszonyok
2.3.3 Ipari, infrastrukturális háttér

3 A lapok ismertetése és rendszerezése
3.1 Politikai hírlapok
3.1.1 Alföldi Hírlap
3.1.2 Debreczen
3.1.3 Tiszavidék
3.1.4 A Tiszavidék
3.1.5 Debreczeni Ellenőr
3.1.6 A politikai hírlapélet
3.2 Társadalmi, közéleti hetilapok
3.2.1 Debreczeni Lapok
3.2.2 Tiszavidék
3.2.3 Alföldi Lapok
3.2.4 Debreczen-Hajdumegyei Közlöny
3.2.5 Polgártárs
3.2.6 Ébresztő
3.2.7 A társadalmi hetilapok szerepe
3.3 Élclapok
3.3.1 Kis Doromb
3.4 Kereskedelmi, hirdetési lapok
3.4.1 Debreczen-Nagyváradi Értesítő
3.4.2 Közérdek
3.4.3 Kereskedelmi, hirdetési sajtóélet
3.5 Szépirodalom és időszaki sajtó
3.5.1 Délibáb
3.5.2 Szépirodalom a helyi sajtóban

4 A város sajtóviszonyai

5 Debrecen szerepe az országos sajtóéletben

Irodalomjegyzék
Ábrajegyzék
Függelék

---

Bevezetés

Az emberek többsége erősen kötődik szűkebb környezetéhez, szülőföldjéhez, lakóhelyéhez, ezért érdeklődik gyökerei, múltja iránt. Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy felerősödött az érdeklődés a helyi értékek megismerése, a helyismereti tevékenység iránt. A helytörténet kutatásának jelentősége az, hogy bemutatja, hogyan formálódtak a helyi társadalmi, kulturális viszonyok a jelenlegi képre. Ennek fontos forrását és alapját biztosítják a helyi sajtótermékek, melyek történeti feltárásai eddig ismeretlen és máshonnan meg nem ismerhető adatokkal gazdagítják a történettudományt. A helyi "elfeledett" kulturális értékek, a helytörténeti feldolgozás híján egyre távolabb kerülnek és félő, hogy végleg elvesznek.

A magyar sajtó történetét összefoglaló munkák elsősorban a sajtóélet központját, a fővárost mutatják be, míg a vidék háttérbe szorul. Ennek oka, hogy az országos összehasonlításhoz alapot adó helytörténeti munkák hézagosak és a meglévő anyagok nem eléggé ismertek. Ilyen részben feldolgozott terület például a kiegyezés utáni évtized debreceni sajtóélete. A dualizmus kori debreceni sajtótörténettel foglalkozó publikációk száma kevés. Először 1933-ban Bácsi Ernő tekintette át kéziratban maradt, tehát nehezen hozzáférhető szakdolgozatában a XIX. század debreceni hírlapirodalmát, majd Bényei Miklós 1971-ben adott keresztmetszetet a hírlapokról a párizsi kommün sajtóvisszhangjának tükrében. Az időszak legjelentősebb hírlapjainak történetét Ember Ernő 1954-56-ban, Korompai Gáborné 1968-ban, 1974-ben és 1987-ben foglalták össze. A korszak fennmaradt helyi sajtótermékeit szintén ő vette számba Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiájában. Kutatásom során olyan adatokra is bukkantam, melyek pontosítják, és új lappal bővítik a bibliográfiát.

Munkám során az autopszia elvét követtem. Belső forrásként az eredeti lapokra támaszkodtam. Külső forrásként pedig az egykorú dokumentumok, a debreceni nyomdáról, a törvényszék munkájáról szóló iratok, lapengedélyek, sajtóperek anyagai voltak hasznosíthatók. A térképek adatainak összegyűjtéséhez a levéltári iratok között nem találtam előfizetői, terjesztői listákat, így itt is az eredeti újságok jelentették a forrást. Ehhez nagyon jól hasznosíthatóak voltak az olvasói, szerkesztői, kiadói levelezések, elvétve pedig a kis érdeklődésre számot tartó helyi hírek, utóbbiakból csak erős szelektálás után lehetett információkat nyerni.

A sajtótermékek 90%-át részben, vagy egészben, eredeti vagy mikrofilm formájában megtaláltam Debrecenben, az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, illetve a Református Kollégium Nagykönyvtárának állományában, a továbbiakat pedig az Országos Széchényi Könyvtárban. Több lap teljes sorozata a három gyűjteményből együtt sem állítható össze, sőt olyan is van, amelyekre csak korabeli cikkekben, hivatkozásokban, illetve bibliográfiákban bukkanhatunk rá.

A kutatással célom áttekintést nyújtani Debrecen sajtóéletének az 1867-1880 közötti időszakáról. Az időhatárok megválasztásának fő oka, hogy a kiegyezés sajtótörvényének köszönhetően ekkorra tehető a magyar sajtó legszabadabb korszaka. Megindult a helyi politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális igényekre építkezve a debreceni sajtó arculatának kialakulása, miközben a keleti országrész sajtóéletének központjává vált.

A folyamat megismeréséhez szükséges a város sajtóéletét meghatározó lapok és laptípusok bemutatása. A kis érdekeltségű, kevésbé jelentős folyóiratok feldolgozására jelenleg nem került sor. Az egyes lapok ismertetésénél fontosnak tartottam az alapadatok tényszerű közlését, melyeket a hozzáférhető számok átvizsgálásával gyűjtöttem össze. A lapok ismertetése során fontos szerepet kapott az életképesség kérdése, mivel az újjászerveződés egyik központi motívuma, melyhez szorosan kapcsolhatók a sajtóélet meghatározó elemei. A kapott eredményeket összegezve pedig elhelyeztem Debrecent az országos sajtóviszonyok közé, feltárva a fővárostól való lemaradásának, illetve regionális jelentőségének okait.

Itt szeretném megköszönni témavezetőmnek Dr. Bényei Miklósnak, hogy bevezetett a helytörténeti munka szép és magával ragadó folyamatába és segítséget nyújtott a felmerült problémák leküzdésében. Továbbá köszönetet mondok Dr. Korompai Gábornénak, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára munkatársának kutatásom során nyújtott hasznos tanácsaiért.

---