---

Tartalom

Bevezetés.
  A művészi alkotás. A stíl, a modor, a naturalismus. A stilistika feladata

ELSŐ RÉSZ.
Az ornament és a színtan elmélete.

ELSŐ FEJEZET. Az ornament szerkesztése és tárgya
  1. Geometrikus ornament
  2. A természeti ornament
  3. A mesterséges formák ornamentjei

MÁSODIK FEJEZET. Az ornament decorativ hatása.
  1. A sík ornament
  2. Az árnyékolt ornament
  3. A plastikus ornament

HARMADIK FEJEZET. A színtan elméletének kivonata.
  1. A színek és színanyagok
  2. A színek sajátságai
  3. A színkör

MÁSODIK RÉSZ.
A színösszhang és az alaki szép szabályai.

ELSŐ FEJEZET. A színek alkalmazása.
  1. Jó színösszetételek
  2. Rossz színösszetételek
  3. A körvonalak és elválasztó színek alkalmazása
  4. A színösszetételek nemei

MÁSODIK FEJEZET. Az alaki szép
  1. Az alaki szép törvényeinek általános fejtegetése
  2. Az alaki szép törvényeinek részletes tárgyalása

HARMADIK RÉSZ.
Az ipar czéljaiból és kiviteleiből eredő alakok és az ornamentális megoldás

Az iparágak osztályozása

ELSŐ FEJEZET. A textil-ipar alakjai.
I. A textil előállítások
  1. A Szövések
  2. Hálók
  3. A fonadék
  4. A hímzés
  5. A nemezek
  6. A textil-kivitelből származó stíljellegek
II. A textil alakok stilistikus megoldásai
  1. A szalag
  2. A varrás és a kapocs
  3. A szabad textil végződések
  4. A textil lepel

MÁSODIK FEJEZET. A keramia alakjai.
I. A keramia anyagainak feldolgozása
  1. Az agyag
  2. Az üveg
  3. A keramia-anyagok és feldolgozásaikból keletkező jellegek
II. A keramia-alakok stilistikus tárgyalása
  1. Az edény-test
  2. Az edény-láb
  3. Az edény-nyak
  4. Az edény-száj vagy ajak
  5. A fedő
  6. A fogantyú vagy fül

HARMADIK FEJEZET. A tektonika alakjairól.
I. A tektonika anyagainak feldolgozása
II. A tektonika alakjainak stilistikus megoldása
  1. A ráma és keret
  2. A rekesz és rács
  3. Az állvány
  4. A tektonikus tám

NEGYEDIK FEJEZET. A stereotomia alakjai.
I. A stereotomia anyagainak feldolgozása
  1. A kőmunkák
  2. Graphikus művészetek
  3. A kőműves munka
  4. A stereotomikus anyagokból keletkező jellegek
II. A stereotomia alakjainak stilisztikus megoldása
  1. A fal
  2. A boltív
  3. A boltozat

Fontosabb stílkorszakok chronologikus táblázata

---

Előszó

Személyes hálámnak kivántam kifejezést adni, s egyúttal az elismerés adóját leróni az igaz érdem iránt, midőn szerény művemet, az első magyar nyelvű rendszeres stíltant, volt igazgatómnak, Keleti Gusztáv úrnak ajánlom. Senki nálánál e hazában nem tett többet a művészi oktatás szervezése és irányzása körül, s maga a tanszék, melyen alkalmam nyilt e munka megirására, az ő kezdeményezésének köszöni felállítását.

Könyvem szerkesztése előadásaimon alapul. A tananyag kiszemelésében első sorban arra voltam tekintettel, hogy kezdőknek is megfeleljen; a legfontosabb elemekre szorítkoztam tehát és egyszerű, könnyen érthető tárgyalásra törekedtem. Azonfelül főképen a képzőművész szükségleteit tartottam szem előtt. Bármily igaz is, hogy a művész érdeme a szabad egyéni alkotásban áll, másrészt épp oly tagadhatatlan, hogy a művészet termékeinek a természetszerűség éppúgy mint a technikai kivitel szükségszerűsége bizonyos korlátokat szab, melyek ismerete és figyelembe vétele mulhatatlan. A stíltannak legfontosabb feladata ez utóbbiak megvilágítása és műszabályokba foglalása. A szép alak és a színösszhang követeléseinek kifejtésén kívül azért feladatomnak tartottam, világosan rámutatni, mily szükségletekből fejlődtek az ipari és épitészeti alkotások, mily szoros kapcsolat áll fenn alak és ornament közt, s mily külömböző változatokban nyilvánul egy tárgykörben is korok és népek felfogása és izlése.

A könnyebb áttekinthetőség tekintetéből azonban az ornament elméletét az első részben függetlenül, külön is tárgyalom; így az ornamentek szerkesztését helyesebben lehetett fejtegetni és osztályozásuk is világosabban volt eszközölhető. Fölvettem e részbe a színtan elméletét is, mert ha nem is tartozik szigorúan a stíltan keretébe, mégis mellőzhetetlen a színösszhang magyarázatában; a főbb adatokat hozzá Tafferner Béla "Szín és színharmonia" czimű munkájából (Budapest, 1885) vettem, a szükséges módosításokkal.

Az illustratiók jó része saját rajzaim alapján készült, felhasználtam azonfelül a gazdag művészi irodalom legjavát. Leginkább a bőséges illustrálásnak tulajdonítható, hogy művem eltér a tankönyvek szokásos alakjától; a kiadó sem kimélt semmi áldozatot és megfelelőleg lehető szép és jó kiállításról gondoskodott.

Mivelhogy irodalmunk ilynemű könyveknek nagy hiányát érzi, ez első összefoglaló kísérlet sok nehézséggel járt; kérem is a tisztelt szakértőket, legyenek igazságos itéletökben e körülményre tekintettel. Egyébként legyen szabad remélnem, hogy a szűkebb szakkörökön kívül figyelemre méltatja munkámat a művelt közönség is, mely benne tájékoztató segítséget nyerhet műizlésének és műértésének biztosabb kifejtésére.

Budapest, 1896 október 5.

---