---

Tartalom

I. Könyvek / Монографії / Books
II. Szerkesztett kötetek/ Редагоівані наукові видання / Edited Publications
III. Tanulmányok/ Наукові статті / Papers
IV. Kisebb cikkek/ Автореферати, тезіси / Shorter Papers
V. Felsőoktatási jegyzet, oktatási segédkönyv/ Підручники, навчальні посібники / Higher Educational Supplements
VI. Szótárszerkesztési programokban való részvétel / Словники / Participation in the Compiling of Dictionaries
VII. Recenziók, ismertetések/ Рецензії / References
VIII. Internetes publikációk/ Публікації в мережі Інтернет / Publications on the Internet

---

Előszó

A rendszerváltásig a magyar-magyar kapcsolatok esetlegesek voltak, főként egyéni személyes viszonyon alapultak, s ez alól a tudományos együttműködés sem lehetett kivétel. Természetszerűleg a nyelvészet sem: annak ellenére, hogy egyetlen olyan nagy magyar nyelvjárási régió sincs, mely nem terjed át Magyarország határain (ellenben van három, mely nem nyúlik át Magyarországra), a Magyar Nyelvjárások Atlaszának (MNyA.) például mindössze 68 határon túli kutatópontja lehetett.

A magyarországi és határon túli magyar nyelvészek közötti szervezett és rendszeres kapcsolattartás fórumát az 1988-ban indult Élőnyelvi Konferenciák sorozata indította; idén már a 16. tanácskozást szervezi a Hodinka Antal Intézet a kárpátaljai Beregszászon.

Az Élőnyelvi Konferenciák még "csupán" arra teremtettek lehetőséget, hogy a magyar nyelvészek országhatároktól függetlenül megismerhessék egymás kutatásait; a Kontra Miklós szerkesztette Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről c. kötet (1991) a határon túli magyarság kétnyelvűsége, nyelvi helyzete iránti figyelem felkeltését, a probléma felvetését is szolgálta. Az összehangolt tudományos együttműködés 1994-ben az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztálya koordinálásával indult, A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatási programmal, melynek keretében országonként elemzik a kutatók Trianon nyelvi következményeit társasnyelvészeti szempontból. A könyvsorozat kötetei folyamatosan jelennek meg, s több nemzetközi publikáció is született a kutatási programból.

A közös munka a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.) átdolgozási munkálataival folytatódott.

Az 1980-as évek végétől a kapcsolatok élénkülése, a magyar- magyar párbeszéd kialakulása többek között azzal is járt, hogy élénk, indulatoktól sem mentes viták tárgya lett a magyar nyelv magyarországi és határon túli változatainak egymáshoz való viszonya (lásd a Nyelvmentés vagy nyelvárulás c. kötetet). Ennek kapcsán felmerült, hogy a magyar nyelv szótárai nem a magyar nyelv, hanem csupán annak magyarországi változatainak szókészletét tükrözik, s ezen - ha elfogadjuk, hogy a határon túliak is részei a magyar nemzetnek és magyarul beszélnek - változtatni kell. Az MTA Nyelvtudományi Intézete 1994-ben a négy határon túli nagy régió egy-egy nyelvészét kérte fel arra, hogy vegyenek részt az ÉKsz. átdolgozási munkálataiban annak érdekében, hogy az átdolgozott kiadás ne csak a magyarországi magyar nyelvet reprezentálja.

A 2003-ban megjelent ÉKsz. így lett nemcsak a magyarországiak, hanem (majdnem) minden magyar szótára.

Az 1990-es évek második felében minőségi változás következik be a magyar-magyar tudományos kapcsolatokban: 1996-ban megalakul az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága, 1997-ben útjára indul a Domus ösztöndíjprogram, 2001-ben pedig megkezdi működését a szülőföldi kutatástámogatás. Ettől az időszaktól számos határon túli magyar nyelvész lesz Domus-, néhányan Bolyai-, mások MTA- Ryoichi Sasakawa ösztöndíjasként magyarországi kutatóhelyek (elsősorban a Nyelvtudományi Intézet) vendégkutatója. A szülőföldi csoportos és egyéni kutatási támogatások révén a határon túli régiókban folyó kutatómunkához is pályázhatnak a nyelvészek.

Az említett intézmények, ösztöndíjprogramok segítségével, valamint az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete koordinálásával jött létre 2001-ben a határon túli magyar nyelvészeti kutatóműhelyek virtuális hálózata, ahová a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság kanizsai nyelvészeti egysége mellett a beregszászi Hodinka Antal Intézet mellé 2003-tól ausztriai, horvátországi és szlovéniai ún. egyéni kutatóhelyeket tömörítő Imre Samu Nyelvi Intézet csatlakozott, melyek együttesen hozták létre a Termini Kutatóhálózatot.

A Hodinka Antal Intézet tehát - mely az 1999-ben létrejött Limes Társadalomkutató Intézetből nőtte ki magát - 2001-től folytat Kárpátalján nyelvészeti kutatásokat. Az Intézet az MTA és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatásával, a főiskola bázisán működik. Három fiatal kutatói státuson négy ifjú kutató - Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán, Márku Anita és Molnár D. István - dolgozik a kutatóműhelyben Csernicskó István vezetésével (aki társadalmi munkában igazgatja az intézetet). A fiatal kutatók valamennyien a beregszászi főiskola egykori végzősei. Az intézet kutatási programjaiban állandó részt vállal továbbá Beregszászi Anikó.

A bibliográfia azokat a publikációkat foglalja össze, melyek a Hodinka Antal Intézet munkatársainak tollából születtek a műhely fennállásának viszonylag rövid ideje alatt 2001 és 2010 között. A kötetek között a kiadványok megjelenési időrendjét követtük, a tanulmányokon belül pedig a betűrendet. A társszerzős publikációk esetén a Hodinka Intézet munkatársainak neve kiskapitális betűtípussal van szedve.

A bibliográfiában végig folyamatosan számoztuk a publikációkat. A sorszámot követően szögletes zárójelben az adott részben szereplő publikációkat számoztuk. A Hodinka Antal Intézet munkatársai 2001 és 2010 között mindösszesen 281 publikációt tettek közzé, ill. ennyi közlemény megjelentetésében vállaltak aktív részt. Ebből önálló könyv: 13, szerkesztett kötet: 13, szaktanulmány: 207 kisebb cikk: 17, felsőoktatási jegyzet, segédkönyv: 9, szótár: 8, recenzió, ismertetés: 4, internetes publikáció: 10.

Az intézet munkatársai összesen 173 előadást tartottak 2001 óta nemzetközi és hazai tudományos konferenciákon.

Beregszász, 2011. szeptember 2.
A szerkesztők

---