---

Tartalom

Bevezetés

Egy sikeres ügynök a jelentések tükrében - Kiszely István hálózati munkájáról
  Újabb jelentések Kiszely István besúgó magyar- és egyházellenes tevékenységéről
  Kiszely István volt állambiztonsági besúgó bocsánatot kért a bencés rendtől

Egy állambiztonsági ügynök, akiből főapátot csináltak
  Kiegészítő ecsetvonások Szennay József András arcképéhez
  "Szemere", "Szénási" megbízhatóan jelentett
  Jáki Zénót megválasztották, de nem lehetett főapát
  Az ÁEH-nek és a BM-nek elfogadhatatlan a választás eredménye
  A pannonhalmi főapát választás végeredménye

Pannonhalmi látogatás
  Várszegi Asztrik püspök, bencés főapát nyíltan vall titkairól
  A lelkiismereti küzdelmek sikere és kudarca
  Fortitudo mea Deus!
  Hálószoba családi fényképekkel
  "Per ducatum evangelii"
  Múltfeltárás: csalódás és lemondás
  "Ávós! Fogják meg!"
  Hogyan maradt meg a bencés rend?
  Hitvallók és ügynökök
  Hozzászoktunk a párturalomhoz

Titkos szervezetek a nemzetközi magántőke globális rendszerében
  A világot egészen mások irányítják
  Az 1848-49-es szabadságharc igazi oka
  Miért kell a titkosság?
  A Komintern és a Kapintern közös forradalma
  Rakovszkíj: "AZOK"-hoz tartozom: zsidó vagyok
  Az Európai Unió - a világállam régiója
  A történelem titkos erői és a geopolitika Két történelemformáló
  erő geopolitikai irányultsága Atlantizmus és eurázsizmus
  A nemzetközi pénzhatalom hálózatának megszervezése
  1891: Rhodes Társaság, "Rounde Table", Hálózat
  "Akár tetszik, akár nem, világkormány lesz!"
  A világot egészen mások irányítják, mint ahogy azt a színfalak
  mögé nem látók elképzelik.
  A Hálózat háttérhatalma
  Rhodes beteljesülő életműve
  Ha a magánhatalom erősebb, mint az állam

Egy KGB-CIA kettős ügynök jött hozzám a paradicsomból
  Tizennyolc évig volt sétáló számítógép
  Egy briliáns pilóta, aki ellen a legjobb nőket vetették be
  Egy magyar volt hírszerző főtiszt hozta
  Bobikék Sátoraljaújhelyről Amerikába mentek
  Amerikából Budapestre Németországon át
  A BM. III/I Csoportfőnökség 5. osztálya bejelentkezik
  Az áru a Hotel Pentából Moszkva felé tart
  Az elnök előfutára Orbánt figyeli Oxfordban
  A háborúnak most üzlet a neve

---

Bevezetés

A politika egyre inkább a látszatok világa. Semmi sem az, aminek mutatja magát. A megtévesztő kirakatok mögött kettéválik a valóság és annak médiatükre. Fecseg a felszín és hallgat a mély. A láthatatlan háttérhatalom bábfigurákat mozgat: felemel és elsüllyeszt; legnagyobb fegyverével: a pénzzel mindent és mindenkit meg tud venni.

A világot ma egészen mások irányítják, mint ahogy azt a színfalak mögé nem látók elképzelik.

Egy demokráciában - többpártrendszer és szabadságjogok közepette - épp úgy tönkre lehet tenni egy országot, mint az egy párti diktatúrában, a kollektivizmus szabványos keretei között. Csak meg kell fogadni a dinasztiaalapító Rothschild bankár fő tanítását: "Adjátok kezembe egy ország pénzügyeit, s nem érdekel, kik hozzák a törvényeket a parlamentben!" Azaz: egy ország közpénzrendszerét meg kell szereznie a nemzetközi vagyonokra épülő magánpénzrendszernek. Ez utóbbinak az a jellemzője, hogy bankjai hitel és kamat pénz-mechanizmusa olyan uzsorajövedelmet biztosít, amellyel adósságfüggésbe lehet taszítani egész népeket, azok gazdaságát; ellenőrzés alá helyezhetők kormányok, látszatdemokráciájuk és bábként mozgatott intézményeik, valamint tömegtájékoztatási eszközeik.

A Nemzetközi Pénzügyi Közösség magánpénzrendszere az uzsoracivilizáció programját igyekszik rokonszenvesen becsomagolni: a szegénység leküzdését, jólétet és biztonságot ígér a világ népeinek. A jelszavak: globalizáció, liberalizáció, dereguláció, privatizáció. Az erősek szabadságának korlátlan növelése a tőke és a szabadpiac korlátozatlan uralmához vezet, az egyenlőtlenségek sorához, a versenyképtelenek tömeges elszegényedéséhez, testi, lelki és szellemi nyomorához. [...]

Míg a felszínen a nemzeteket megosztó és gyengítő többpártrendszerű álságos demokráciák manipulált nyilvánossága előtt versengenek egymással a bábként mozgatott politikusok, addig a nemzetközi magántőke láthatatlan és titkos szervezeteiben néhány kiválasztott a pénz és a tömegtájékoztatás feletti ellenőrzés jogának megszerzésével eldönti a kis nemzetek sorsát, mindenekelőtt az uzsorakamatra adott hitelekkel és az ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan nemzetközi szervezetekbe kényszerítés könyörtelen diktátumaival. A nemzetek feletti "kerek asztaloknál" aztán a globális hálózatok megbízottaival találják szemben magukat a kisnemzetek becsapott képviselői, akik csapdába kerülve birka módon szavazzák meg nemzetük szuverenitásának feladását, hazájuk hosszú távú gazdasági- pénzügyi eladósítását. (Lásd a lisszaboni szerződés valódi tartalmát és hatását.)

Érdemes kutatni a különböző szabadkőműves irányzatok (Grand Orient, az angol és az amerikai szabadkőművesség, a Priory of Sion és az Illuminátusság) valamint a pénzhatalom intézményeinek az együttműködését az új világrend kialakításában és egy szinkretikus világvallás elterjesztésében. (Szinkretizmus: különféle vallási, filozófiai irányok felszínes összehangolását célzó irányzat és az így kialakított rendszer.) Ez annál is fontosabb kutatási terület, mert több esetben is bebizonyosodott, hogy az intézményesült pénzhatalom, a titkos társaságok és a különböző szabadkőműves irányzatok legfelsőbb vezetői perszonáluniót alkotnak. Sok hasznos ismerettel gyarapítaná tudásunkat annak kutatása is, hogy milyen a közvetlen és közvetett, nyílt és rejtett kapcsolat a pénzhatalom nemzetközi HÁLÓZATA és a domináns politikai irányzatokat képviselő pártok vezetői között.

A politikai elit világszerte politikai játékokat játszik, de a klasszikus ideológiáknál erősebben hat a piaci-üzleti élet logikája, ezért a hatalmi elit a tulajdonjogok alapján különül el, - egyesek gazdagsága mások elszegényedéséből származik -, a vagyon feletti korlátlan uralomhoz pedig annak két legfontosabb garanciáját is megteremtette: zavartalan befolyás a jogalkotásban és a jogérvényesítésben.

A négyévenkénti kurzusváltások alkalmával meghirdetett új gazdasági-társadalmi programok ellenére 1990 óta tartósan maradt az uzsoracivilizáció tendenciája : termelőgazdaság helyett pénzgazdaság; teljesítmény helyett spekuláció; emberközpontú gazdaság helyett pénzközpontú; ellenőrzött közhatalom helyett ellenőrizetlen magánhatalom; érdemi demokrácia helyett formális és kiüresedett tartalmú demokrácia

A két tömbre szakadt ország négy évenként ígérgető versennyel és hazugságokkal válaszol a világméretű kihívásokra. Semmi sem drága a hatalom megszerzéséért és megtartásáért. Deák Ferenc, a haza bölcse mondta 1869-ben: "Sem a népnek, sem az országnak nem barátja az, aki elérhetetlen vágyakat ébreszt a könnyen hívők kebelében."

"A fény nem azt jelzi, hogy nincs már többé éjszaka, de azt igen, hogy hajnalodik, és a sötétség legyőzhető." (H. Fries)

Minden hatalom az egyházzal akarja legitimizálni magát, még akkor is, ha előbb összetöri, mint a kommunista hatalom az Állami Egyházügyi Hivatal és a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége segítségével. A politikai pártok szeretik azonosítani magukat némely egyházzal, feladatot is szánnak neki, de a manipulált egyházat ez visszanyesi, foglyul ejti, s előbb utóbb elveszti önálló fejlődésének dinamikáját. A kitartott, megfizetett egyház menthetetlenül válságba kerül. Az állam istenítheti a pénzt, az egyház soha, mert tudja, hogy ez előbb- utóbb teljes leépüléshez vezet, aminek gonoszság, gyűlölet és háború lesz a vége. [...]

1988-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 13 tagja közül 10 volt állambiztonsági hálózati személy. A Konferencia elnökét: Paskai László bíborost 1972. június 3-án szervezte be a BM Állambiztonsági Főcsoporfőnökség III/III-1-a osztálya hazafias alapon "Tanár" fedőnéven a római katolikus egyházi reakció elhárítására. "Tanár"" titkos megbízott jelentései olvashatók az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

Egy másik jellemző adat: a II. Vatikáni Zsinatra (1962-1965) Rómába utazott magyar egyházi küldöttség tagjai közül az I. ülésszak idején a küldöttség (9 fő) háromnegyede volt ügynök, a II. ülésszakon (15 fő) a kétharmada, a III. ülésszakon (14 fő) a fele, a IV. ülésszakon (13 fő) szintén a fele. A nem hivatalosan jelen volt magyar katolikus újságírók mindegyike állambiztonsági hálózati személy volt.

Az egyházi besúgók még nem kértek bocsánatot, akárcsak a Vatikán a kommunista hatalommal kiegyező Kelet-politikájáért. Bűnbánat és a múlt bevallása nélkül azonban nincs megtisztulás. A bűnt nem elhallgatni, elkenni, elsimítani kell, hanem nyíltan megbánni.

Az igazi közösségekhez az egyénen keresztül vezet az út, de az új kollektivizmus mindig új formákban üti fel a fejét, például egy-két párttal való kötelező együttműködésként, s ez azért is tetszetős, mert az egyénnek így nem kell felelősséget vállalnia tetteiért, felmentést kap attól a kollektívától, melyhez átmenetileg csatlakozik. A hívő embernek és a nemzetnek is önmagával kell együttműködnie, ebben teljesedik ki szabad választása, miközben keresi, de nem birtokolja az igazságot.

A Szerző

---