Gubcsi Lajos
Koronánk a nászajándék
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó utólag
Üszkök között a csúcsok felé
Werbőczy vesztes győzelme
Török áfium
Nem kell külföldi király, magyarok vagyunk
1515 - Jagelló Ulászló, Jagelló Zsigmond és Habsburg Miksa Pozsonyban magyar jövőt tervez
Ez a Szent István nem az a Szent István - koronánk a nászajándék
Előszó
...
A "13 ÖRDÖGI ÉV - A máglyától Mohácsig" című regénysorozatom első része a Dózsa-felkelésről szólt "Magyar pokol - 1514" címen. S a pokolban elégett az akkor már több mint 500 éves Magyarország, bár fogalma sem volt erről.
Mostani kötetem sem kevésbé drámai címet visel, s A 13 ördögi évben közölt bevezetőm idézett sorai baljós jövőre utalnak Koronánk a nászajándék - 1515 címmel, onnan idézem:
A Dózsa-háború által okozott pusztulást és a királyi hatalom meggyengülését látva a török birodalom elkezdte Magyarország déli részeinek, a dalmát partvidéknek és Horvátország területeinek módszeres pusztítását - a horvát-dalmát erők egyelőre magukra maradva próbálnak védekezni, még a szlavónok sem mutatnak hajlandóságot a déli egységre. Azok a magyar főurak, akik érdekeltek a déli országrészek védelmében - Szapolyai vajda, Báthori temesi ispán, Paksy Mihály nándorfehérvári bán - az ország legrégibb pontjain gyenge és eredménytelen kísérleteket tesznek a török kiverésére.
Ilyen fenyegetettségek közepette az uralkodó Jagelló család - II. Ulászló magyar és cseh király - a Habsburg szövetségben látja a jövőt, s nem az ország erős kormányzásában. A maga jövőjét! Házasságok útján. Példátlan erővel kapcsolják össze a Jagelló és a Habsburg család szálait Magyarország tartós irányítására. 1515 júliusában a bécsi királytalálkozón II. Ulászló, I. Miksa császár és a szintén Jagelló I. Zsigmond lengyel király (Ulászló testvére) olyan egyezséget kötnek, amely szerint a kis magyar herceglányt, Annát feleségül szánják Habsburg Ferdinándnak - s míg az felnőtté nem válik, a lányt feleségül veheti unokája számára maga az öreg császár is -, Lajos királyfi, az ekkor 9 éves budai és prágai trónörökös pedig feleségül veszi Habsburg Máriát, Ferdinánd lánytestvérét. Olyan sietős mindez, hogy a bécsi Szent István templomban három nap múlva meg is szentelik a házasságokat formailag. Magyarország ezzel - a Jagellók közreműködésével - a sokadik olyan nemzetközi megállapodást veszi magára, amelynek révén a magyar korona így vagy úgy Habsburg kézbe kerül majd. A főúri rendek jelentős része és a teljes köznemesség szemben áll ezzel a tervével - a magyar királyság jövője kezd kettészakadni. A főurak azonban várakkal megvehetők, s birtokkal. A szembenállás fő vezére maga Szapolyai vajda, aki szintén a koronát áhítozza (egyébként mint délszláv család szülötte, felvidéki birtokokkal és lengyel családi kapcsolatokkal). Vagyis Szent István hagyatékáért lengyel-cseh, osztrák, délszláv-tót kötődésű családok nyújtják a kezüket. A török ellen senki sem készül. Az ország a Dózsa-háború utáni véres, tétlen bénaságban alél. Ezt érezte zsigereiben Petőfi csaknem három és fél évszázaddal később. Ezt, amit amazok akkor nem is sejtettek. De hogyan tehették volna: idegen uralkodó irányította a korona országát egy arra mohón vágyó nagyhatalom felé - a bárgyú, korrupt, egymással viaskodó arisztokrácia jóváhagyásával, és az 1514-ben pokolra juttatott, éppen elégetett nemzet teljes leigázásával.
A 13 részes sorozat erről a borzalomról, a máglyától a Mohácsig vezető útról számol be, évről évre, mindig 500 évvel később. Van-e tanulsága e múltnak a mára nézve, és mindnyájunk számára megérthető párhuzamai mit mondanak?