---

Tartalom

Előszó a Beszéd - Kutatás - Alkalmazás című sorozathoz

Előszó

1. Általános bevezetés
1.1. Zönge, zöngeminőségek, zöngeregiszterek
1.2. A glottalizáció

2. Az elemzések anyaga és a glottalizáció vizsgálatának általános módszertani sajátosságai
2.1. Az elemzések anyagát adó hangfelvételek
2.2. A glottalizáció elemzésének általános módszertana

3. A magánhangzó-kapcsolatok megvalósulása, különös tekintettel a glottalizáció határjelző szerepére
3.1. Bevezetés
3.2. Anyag, módszer, kísérleti személyek
3.3. Eredmények
3.4. Kitekintés - a magánhangzó-kapcsolatok jelzése glottalizációval, tudatos beszélőknél
3.5. Következtetések

4. A glottalizáció határjelző funkciója a spontán és az olvasott beszédben - beszédszakaszok, mondatok-megnyilatkozások és társalgási egységek
4.1. Glottalizáció a beszédszakaszok szintjén - spontán és olvasott szövegek összevetése
4.2. A glottalizáció határjelző szerepe a felolvasásban - mondat- és tagmondatszinten
4.3. Glottalizáció a megnyilatkozások határán - spontán és olvasott szövegek összevetése
4.4. A társalgási egységek (beszédlépések) határának jelzése glottalizációval
4.5. Következtetések

5. A nem, az életkor és a beszédmódok hatása a glottalizációs gyakoriságra
5.1. Az életkor hatása a zöngeminőségre, avagy a glottalizáció gyakorisága fiatal és idős korban
5.2. A glottalizáció gyakorisága az életkor, a nem és a beszédmód függvényében
5.3. Következtetések

6. Glottalizáció és diszfónia
6.1. Bevezetés
6.2. Kísérleti személyek, anyag és módszer
6.3. Eredmények
6.4. Következtetések

7. Glottalizáció a megakadásjelenségekben
7.1. A kitöltött szünetek megvalósulása a zöngeminőség szempontjából
7.2. A hezitálás és a nyújtás a zöngeminőség szempontjából
7.3. Következtetések

8. Összegzés és következtetések

9. Irodalom

The functions of irregular phonation in Hungarian speech

---

Fülszöveg

A (modális) zöngét a szakirodalom a hangszalagok kváziperiodikus rezgéseként határozza meg. A zöngeképzés egyes esetekben azonban (szándékosan vagy a beszélő akaratától függetlenül) eltérhet ettől, és a fonáció irregulárisba (glottalizáció, creaky voice) válthat. A korábbi időszakban ezt a jelenséget marginálisnak tekintették a hangtani szakirodalomban, illetve olyan, ritkán jelentkező zavaró tényezőnek, amely a vizsgálatból kizárandó adatok egy részének hátterében áll. Az utóbbi években azonban a nemzetközi tudományos érdeklődés egyre nagyobb mértékben fókuszál a glottalizált zöngeminőségre, elsősorban abból az okból, hogy több kutatás igazolta ennek a jelenségnek a kommunikatív funkcióit.

A jelen kötet a glottalizáció előfordulási gyakoriságát, pozíciós sajátosságait és funkcióit vizsgálja olvasott és spontán magyar beszédben. A témával kapcsolatos nemzetközi és magyar szakirodalom áttekintését követően a kötet a szerző különböző, a glottalizációra irányuló kutatásait mutatja be.

---