---

Tartalom

I. RÉSZ

Bevezetés

I. A barbarok kézmüvei
  1) A kőkorszak
    a) Általános jellemzés
    b) Kőeszközök
    c) Csonteszközök
    d) Agyagneműek
    e) Czölöpépitészet
    f) Temetkezés
    g) Visszapillantás
  2) Bronzkori műemlékek
    a) Ezen müvek meghatározása
    b) Hol készültek e bronzmüvek
    c) E korszaknak általános jellemzése
    d) Bronzkori eszközök
  3) Vaskorszak
  Átmenetiszak
  1) Házieszközök
  2) Ékszerek
  3) Fegyverek
  4) Általános jellemzés
  5) Kereskedés és pénz
  6) Vallás, bálványok, kőkeritések
  7) Temetkezés

II. Római műemlékek
  1) Római sánczok
  2) Castrumok
  3) Utak
  4) Mértföldmutatók
  5) Hidak
  6) Vízvezetések
  7) A római épitészet jellemzése
  8) Római sírok
  9) Érmek
  10) Fogadványi oltárok és síremlékek
  11) Egyptomi régiségek

1-ső adalék
  1) Ásatások és a leletek megőrzése
  2) Régiségi gyűjtemények
2-dik adalék: Az őskori irodalom vázlata
3-dik adalék: Őskori, főleg magyarországi lelhelyek

II. RÉSZ

Bevezetés
A román épitészet
  Az ó-román templom
  Az újabb román és az átmenet koru templom
A csucsíves épitészet
  A franczia székes-egyház
  A német templom
Szobrászat
Festészet
Építészeti műszók

---

Bevezetés

Mióta a kereszténykor előtti nemzedékek műemlékeik kutatására, és az alattuk vagy mellettük talált műdarabokra minálunk is nagyobb gond fordittatik; mióta a régészettel kezet fogva a földtan is az őslények maradványaival az emberi nem kezdetleges törekvésének egyes töredékeit föllelte, hazánkban is nyilvánult azon vágy, bár lenne ezen érdekes régiségeket megismertető vezérfonalunk! - Innét van, hogy az Akadémia, mindjárt, a mint az Archaeologiai Bizottmánya megalakult, elhatározá, hogy annak egyik fő teendője az legyen: "miszerint utasítást dolgozzon ki, és azt tegye közzé minél több példányban, melynek nyomán a romladozásnak leginkább kitett mű- és történeti emlékek... legegyszerűbb módon... fentartassanak és megóvassanak." M. Akad. Alm. 1863. 165 l.

Azonban egy ilyen munka kiadatása, ha egyszersmind népszerű is akar lenni, számos rajzot igényel, melyek nélkül ezen új tudomány szárazabb és nehezen érthető volta miatt, még a régészet barátját is, a lelkesen felkarolt tanulmányozástól könnyen elidegeníthetné, és igy az óhajtott czélszerű oktatást meghiusíthatná; minthogy pedig a művészileg készült számos kép tetemesebb költségbe kerül, az Archaeologiai Bizottmány csak akkor felelhetett meg kötelességének, midőn gr. Andrássy Manó és társai az általa szerkesztett "Vadász Album" kiadásánál nyereményül fenmaradt 1400 o. é. forintot valamely czélszerű régészeti képes munka közlésére nagylelküen ajánlottak fel. De még igy sem érhette volna el a nevezett bizottmány czélját a kitűzött mérvben, ha a bécsi cs. kir. középponti régészeti bizottmány a tőle kiadott munkálatokban található magyar és egyéb műemlékek, több százra menő, fametszvényeinek másolatait legszivesben át nem engedi, és igy a különben igen nagy költséget tetemesen le nem szállítja.

A munka, melyet "Műrégészeti Kalauz" össznév alatt indít az Archaeologiai Bizottmány, három részből álland; az első: a keresztény kor előtti régiségeket tárgyalván, a legkülönb barbár korszaku és római műemlékeket fejtegeti, főleg pedig kiemelendi azokat, melyek hazánkban is gyakran és szerteszét találtatnak. Ennek irásával én lettem megtisztelve. A második rész előadja: a keresztény, jelesen a középkori épitészeti régiségeket; melyek ismertetésére Dr. Henszlmann Imre ur ajánlkozott; a harmadiknak tárgyai: a középkori egyházi mű szobrászat és festészet, a keresztény symbolika és a kisebb művészetek, és ezen részt Dr. Ipolyi Arnold egri kanonok ur fogja kidolgozni.

Ezen kalauzszerü vázlatok csak előrajzait nyujtják ugyanannyi rendszeres kézikönyveknek, melyek bekövetkezendő kiadásai a régiség kedvelőknél nagyobb készültséget, tanulási vágyat és áldozatkészséget tételeznek föl.

Adja a jó ég hazai műemlékeink megmentése tekintetéből: miszerint ezen dolgozataink, minél nagyobb olvasó körre találjanak, és a kiadásnak főczélja "a hazai műkincsek kutatása, megismerése és megőrzése" minél nagyobb kiterjedésben eléressék!

...

Pest, 1865. karácsony előestéjén
Dr. Rómer Flóris

---