---

Tartalom

I. BEVEZETÉS
1. Miért változik a nyelv?
2. Hogyan változik a nyelv?
3. A nyelvi kontaktusok szerepe
4. A változások terjedése a társadalomban
5. A változások továbbgyűrűzése a grammatikában
6. A változás fejlődés vagy romlás?
7. A magyar nyelv történetének korszakai
8. A nyelvemlékes kor előtti nyelvtörténet rekonstruálása
9. A nyelvemlékek
10. A magyar nyelvtörténet kiegészítő forrásai
11. Szerkesztési elvek
12. Betűk és hangértékek, rövidítések

II. HANGTÖRTÉNET
1. Bevezetés
2. Hangváltozási típusok
3. A hangváltozások okairól
4. Az ősmagyar kor hangváltozásai
4.1. A mássalhangzórendszer változásai
4.2. A magánhangzórendszer változásai
5. Az ómagyar kor hangváltozásai
5.1. A mássalhangzórendszer változásai
5.2. A magánhangzórendszer változásai
6. A középmagyar kor
6.1. A mássalhangzórendszer változásai
6.2. A magánhangzórendszer változásai
7. Az új- és újabb magyar kor
7.1. A mássalhangzók
7.2. A magánhangzók

III. A MORFÉMÁK TÖRTÉNETE
1. Bevezetés
2. Az indulatszó
3. A partikula
4. A névmások
4.1. A személyes névmás
4.2. A birtokos névmás
4.3. A visszaható névmás
4.4. A kölcsönös névmás
4.5. A mutató névmás
4.6. A kérdő névmás
4.7. A vonatkozó névmás
4.8. A határozatlan névmás
4.9. Az általános névmás
5. A névelők
5.1. A határozott névelő
5.2. A határozatlan névelő
6. Ige, főnév, melléknév, számnév
6.1. A szótövek története
6.2. A tővéghangzó szerepváltozása
6.3. A toldaléktípusok
7. A határozószó
8. A névutó
9. A névutó-melléknév
10. Az igekötő
11. A kötőszó
12. A módosítószó
13. A tulajdonnevek története
13.1. A személynevek
13.2. A helynevek

IV. MONDATTÖRTÉNET
1. Az ősmagyar kor
1.1. Rekonstruálható-e az ősmagyar mondatszerkezet?
1.2. Az uráli/ugor SOV örökség
1.3. SOV maradványok az ómagyarban
1.4. Az ősmagyar mondat információszerkezete
1.5. A főnévi kifejezés
1.6. A névutós kifejezés
1.7. Az igeidőrendszer
2. SOV->SVO változás a nyelvemlékes kor előtt
3. Az ómagyar mondat
3.1. Az igei kifejezés
3.2. A mondat operátortartománya
3.3. Az alárendelő összetett mondat
3.4. A tagadó mondat
3.5. A kérdő mondat
3.6. A főnévi kifejezés
3.7. A névutós kifejezés
3.8. Az ómagyar idő- és módrendszer
4. Változások a középmagyar korban
4.1. Az ómagyar kori változások folytatódása
4.2. Az összetett igealakok funkcióvesztése
5. Változások az újmagyar korban
5.1. Valószínűleg, hogy...
5.2. El kell menjek

V. SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET
1. Általános kérdések
2. Alapnyelvi eredetű szavak
3. A belső keletkezésű szókészlet
3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
3.3. A tudatos szóalkotás
4. Az idegen eredetű szókészlet
4.1. Az iráni jövevényszavak
4.2. A török jövevényszavak
4.3. A szláv jövevényszavak
4.4. A német jövevényszavak
4.5. A latin jövevényszavak
4.6. Az újlatin jövevényszavak
4.7. Az angol jövevényszavak
4.8. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
4.9. A nemzetközi műveltségszavak
4.10. A tükörszavak
5. Az ismeretlen eredetű szavak
6. A magyar mint átadó nyelv
7. A magyar szókészlet néhány jellegzetessége

VI. A JELENTÉSEK TÖRTÉNETE
1. Bevezetés
2. A szóalak - jelentés kapcsolat változásai, a jelentésváltozások típusai
2.1. Változatlan alak - változó jelentés
2.2. Változó alak - változó jelentés
3. A jelentésváltozás irányai
3.1. A szűkülés
3.2. Konkrét › absztrakt irányú jelentés-eltolódás
3.3. A jelentésváltozás érzelmi és hangulati összetevői
4. A jelentésváltozások okai
4.1. A külső tényezők
4.2. A belső tényezők
5. Az alak és jelentés változása alapján létrejött (szemantikai) csoportok
5.1. Egy alak, egy jelentés
5.2. Egy alak, több összefüggő jelentés
5.3. Egy alak, több összefüggéstelen jelentés
5.4. Egy alak, több ellentétes jelentés
5.5. Több hasonló alak, egy jelentés
5.6. Több hasonló alak, több összefüggő jelentés
5.7. Több hasonló alak, több összefüggéstelen jelentés
5.8. Több hasonló alak, több ellentétes jelentés
5.9. Több különböző alak, egy jelentés
5.10. Több különböző alak, több összefüggő jelentés
5.11. Több különböző alak, több összefüggéstelen jelentés
5.12. Több különböző alak, több ellentétes jelentés
6. Az egyes nyelvi szinteken jellemző jelentésváltozások
6.1. A fonémaszint
6.2. A morfémaszint
6.3. A tulajdonnevek

VII. A VÁLTOZATOK TÖRTÉNETE
1. A nyelvhasználat-megoszlás történetisége
2. Az ősmagyar kor
3. Az ómagyar kor
3.1. Történeti áttekintés
3.2. A nyelvjárási elkülönülés
3.3. Egyéb nyelvváltozatok
4. A középmagyar kor
4.1. Történeti áttekintés
4.2. A nyelvjárási elkülönülés
4.3. A standardizáció I.
4.4. Egyéb nyelvváltozatok
5. Az újmagyar kor
5.1. A standardizáció II.
5.2. A nyelvjárási változatok
5.3. Kisebbségi magyar nyelvhasználat

VIII. IRODALOM

IX. FORRÁSOK

X. TÁRGYMUTATÓ

---

Bevezetés

Minden élő nyelv változik. Változik a szókincse, hiszen új dolgok, új tárgyak, fogalmak jelennek meg az adott nyelvet beszélők világában, és ezeket új szavakkal, új kifejezésekkel nevezik meg. Ezt mindnyájan tapasztaljuk: egyre új meg új szavakat, kifejezéseket tanulunk (sms, okostelefon, IMF, elővigyázatossági hitel), sok általunk tudott szó pedig (békekölcsön '1950-55 között: évente kibocsátott, kényszerűen jegyzett államkölcsön', kapca 'lábfejre tekert ruhadarab (csizmában, bakancsban)', kihamuz 'kályhából hamut eltávolít') már nem része az újabb generációk szókincsének.

A nyelvek grammatikája is folyamatosan változik. Érdekes módon az anyanyelvüket tanuló gyerekek a hallott beszédfolyamból nem pontosan ugyanazt a grammatikát vonják el, mint amely grammatikával a felnőtt beszélők azt létrehozták. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy az a nyelvi anyag, mellyel egy-egy új generáció találkozik, némiképp különbözik attól a nyelvi anyagtól, amely alapján a szülők generációja saját anyanyelvi grammatikáját kialakította. Egy nyelv rendkívül gazdag, összetett rendszer, melyben az elemeknek, részrendszereknek különféle változatai élnek egymás mellett. Sokféle - egyéni, csoportnyelvi - változata van az egyes beszédhangoknak, és a morfémák és a nagyobb nyelvtani szerkezetek jó része is többféle változatban használatos. A különféle változatok gyakorisága generációról generációra különbözhet. A nyelvi környezet változásának társadalmi, lélektani, sőt, újabban technikai okai is lehetnek: népmozgások, divatok, új kommunikációs eszközök. Például míg a mai nagyszülők nyelvét leginkább környezetük: családjuk, kortársaik nyelve alakította, a mai szülők és a mai gyerekek nyelvét a rádió, televízió nyelve is erősen befolyásolja. Míg az a rádió, televízió, melyet a szülők gyermekkorukban hallgattak, egyfajta egységes, emelkedett köznyelvet beszélt, ez ma már nincs így: az adók többsége informális hétköznapi nyelvet használ. A folytonosan módosuló nyelvi környezetben az anyanyelvüket tanulók új generációi másképp érzékelhetik, mint a korábbi generációk, hogy a hallott nyelvi anyagban melyek a grammatikába beépítendő alapadatok, és melyek a véletlen, egyszeri változatok.

---