Lugosi Döme
A szegedi szabadtéri játékok története, 1931-1937
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Előzmények
Az első szabadtéri előadás: Magyar passió. 1931
A nyomorúságos tengődés éve: 1932
Az első szegedi vállalkozás sikeres évei: 1933-1935
Játékok városi vállalkozásban: 1936-1937
A DOM-téri játékok jövője. Tanulságok, összefoglalások
Függelék:
I. Az ember tragédiájának visszfénye Szegeden
II. A DOM-téri játékok plakátjai
III. Játéknapok
IV. Játéknaptár
V. A DOM-színpad művészei
VI. A DOM-téri játékok kiállításának tárgyai
VII. Szeged reprezentáns cégei és exportvállalatai
Előszó
A szegedi szabadtéri játékok történetében nevezetes évfordulóhoz érkeztünk 1937-ben. Ebben az évben tizedik évfordulóját üljük a szegedi szabadtéri játékok gondolatkeletkezésének, de egyben ötödik évfordulóját üljük Madách Imre: Az ember tragédiája szabadtérre való kihelyezésének.
A szabadtéri játékok gondolata ősrégi és mégis a mai világban a szabadtéri játékok fogalma még kellően meghatározva nincs. Bár nem szándékozunk e helyen a helyes elnevezés tekintetében vitát indítani, mégis kénytelenek vagyunk felemlíteni, hogy sem a szabadtéri játék, sem a szabad égi színpad elnevezés a szegedi szabadtéri játékokra helyesen nem alkalmazható. (Jobb elnevezés hiányában mi is "szabadtéri játék" néven fogjuk ezeket az egészen különleges színpadi bemutatásokat nevezni.) A Színészeti Lexikon II. k. 802 oldalon írja: "Szabadtéri színház minden olyan szabad ég alatti színjátszó hely, ahol a színpadot és kellékeit részben, vagy egészben a természet szolgáltatja, s ahol az előadás varázsát épp a természetnek bizonyos fokú közreműködése adja meg." Nyilvánvaló, hogy ez a meghatározás a szegedi szabadtéri játékokra helytelen, mert a szegedi DOM-téren semmiféle kelléket és hangulatot a természet nem ad, mert a környezet épületcsoportokból áll és a természet csupán az égboltozat alakjában jelenik meg. Helytelen azonban a "szabad ég alatti" megjelölés is, mert hiszen minden födetlen színpadon előadott játék a szabad ég alatti játék nevet viselhetné és talán ez az elnevezés lehetne gyüjtő fogalma az összes, nem zárt épületben előadott játékoknak. A szegedi fogadalmi templom előtt elterülő kövezett, tízezer négyzetméter területű teret árkádos, egységbe foglalt épületcsoport határolja, melyet építészetileg is zárt térnek neveznek. Tehát a szegedi játékok színhelye nem szabad tér, hanem zárt tér.
...