---

Inhalt

Gyula [Julius] Moór
Bibliography

Macht, Recht, Moral: Ein Beitrag zur Bestimmung des Rechtsbegriffes [1922]
Eine Rechtsphilosophie des "kritischen Relativismus": Kritische Auseinandersetzung mit der Rechtsphilosophie Max Ernst Mayers [1923-24]
Das Logische im Recht [1928]
Metaphysik und Rechtsphilosophie [1929]
Reine Rechtslehre, Naturrecht und Rechtspositivizmus [1931]
Geschichte der Rechtswissenschaften in Ungarn [1932]
Les diverses sources du droit, leur èquilibre et leur hièrarchie dans le système juridique hongrois [1932]
Soziologie und Rechtsphilosophie [1934]
Creazione e applicazione del diritto [1934]
Recht und Gewohnheitsrecht: Eine Auseinandersetzung mit Hans Mokre und zugleich ein Beitrag zur Theorie des Rechts und des Gewohnheitsrechts [1934]
Das Problem des Naturrechts [1935]
Reine Rechtslehre: Randbemerkungen zum neuesten Werk Kelsens [1935]
"Das Wesen der Philosophie" nach Pauler [1936]
Öffentliches und privates Recht [1938]
Das Rechtssystem [1939]
Der Wissenschafts-Charakter der Jurisprudenz [1940]
Sulla questione delle lacune nel diritto [1941]
Recht und Gesellschaft [1942]
Tuka's Rechtsphilosophie [1943]
Was ist Rechtsphilosophie? [1943]

Rechtsquellenverzeichnis
Namenregister

---

Ismertető

A sorozat eddigi legterjedelmesebb, majd ötszáz oldalas kiadványa Julius Moór Schriften zur Rechtsphilosophie című tanulmánykötete. Fakszimile kiadásban teszi közzé Moór Gyula (1888-1950) - a szegedi, majd budapesti egyetem jogfilozófia-professzora - tizenhét, 1922 és 1943 között idegen nyelven publikált és egész életművét átfogóan reprezentáló írását, melyek javarészt annak idején először magyarul jelentek meg. Moór általában igyekezett "fajsúlyos" jogbölcseleti írásait a nemzetközi szakmai közvélemény számára is hozzáférhetővé tenni. Élete végéig készült jogbölcseleti szintézisének monografikus kifejtésére, ez azonban - bár a szakirodalomban van rá utalás, hogy elkészült egy kéziratos változat - a tudományszak legnagyobb bánatára sem magyar, sem német nyelven nem maradt ránk.

A most összegyűjtött és időrendben közzétett írások valójában áttekintést nyújtanak az egykori legkedvesebb Somló-tanítványnak, a két világháború közötti magyar jogfilozófiai gondolkodás első számú alakjának elméleti útkereséséről, akit Horváth Barna az 1920-as évek elején joggal nevezett az "új magyar jogfilozófia" megteremtőjének és legjobb reprezentánsának. Moór jogbölcseletének általános filozófiai kiindulópontja az újkantiánizmus, de felismerte, hogy az a maga számtalan vonulatával a legkülönbözőbb jogbölcseleti konklúziók levonására alkalmas. Jogfilozófiai rendszerét komplex szemlélet (jogi alaptan, jogszociológia, jogi értéktan, jogtudományi módszertan) jellemezte, saját felfogását az "összefoglaló jogfilozófiák" közé sorolta, melyek az "örök" jogbölcseleti problémák átfogó kezelését és szemléletét valósítják meg. Moór a különböző irányzatok, gondolkodók hibáiból okuló, az egyoldalú túlzásokat lemetsző rendszer kidolgozására törekedett. Kezdettől alapvetőnek tekintve valóság és érték világának neokantiánus elválasztását, az e két szféra közötti viszony rendezése foglalkoztatta. Érvelésének sarokpontja a jog kettős természetéről, valóság- és értékoldalának kettősségéről szóló tétele: a jog bonyolult jelensége egyrészt az "okozatos lét világába", másrészt az "értékek világába" tartozó alkotóelemek összekapcsolódásából áll. Ezt a gondolatot először Macht, Recht, Moral (1922) című, eredetileg külön kis könyvben megjelent írásában fejtette ki, mely egyben jogi alaptanának briliáns összefoglalója. Az 1920-as évek egy másik jelentős írása is helyet kapott a kötetben: a Das Logische im Recht (1928) című nagy ívű tanulmány jogdogmatikai és módszertani alapvetése. Az 1930-as évekből a XX. század talán legjelentősebb jogelméleti rendszerét interpretáló és erősen kritizáló, a Kelsen-Festschriftbe írt Reine Rechtslehre, Naturrecht und Rechtspositivismus, valamint a Reine Rechtslehre: Randbemerkungen zum neuesten Werk Kelsens című művét kell megemlíteni, mely az első magyarországi reakció a kelseni összegzésre. Ennek az évtizednek fontos munkái továbbá a szokásjog (Recht und Gewohnheitsrecht), a tudományfilozófia ("Das Wesen der Philosophie" nach Pauler), a jogalkotás és jogalkalmazás (Creazione e applicazione del diritto) problémáit vizsgáló művek, két, a jogrendszer tagozódásának sajátos felfogását bemutató írás (Öffentliches und privates Recht és a folytatásának tekinthető Das Rechtssystem) és a kulcsfontosságúnak számító Das Problem des Naturrechts, Moór "negatív vagy limitatív természetjogi" felfogásának összegzése. Miként a legtöbb korabeli magyar neokantiánus jogfilozófus, szembehelyezkedik a kelseniánus, marburgi formalista jogpozitivizmus leegyszerűsítő kísérletével és általában a jogpozitivizmus túlzásaival.

Az 1940-es évekből közzétett tanulmányok sorát a tudományelméleti és módszertani kérdéseket tárgyaló Der Wissenschafts-Charakter der Jurisprudenz nyitja, melyet a joghézag problémáját vizsgáló Sulla questione delle lacune nel diritto követ. A Recht und Gesellschaft részletesen tárgyalja a jog kauzális összefüggéseit, s kísérletet tesz egy "szellemtudományi jogszociológia" kialakítására. A kötet záró tanulmányaként olvasható Was ist Rechtsphilosophie? (1943) Moór utolsó nagy lélegzetű, német nyelven megjelent írása, a szintézisre törekvő moóri jogbölcseleti felfogásban bekövetkezett és az 1940-es évek elejére letisztult, karakterisztikus jellegű általános filozófiai változások összefoglalása. Ennek a neokanti és újhegeli gondolatok szintéziséből kifejlődött "újabb kultúrfilozófiai" irányzatnak a jogfilozófiai konzekvenciáit a későbbiekben nem dolgozták ki részletesen.

Forrás: Szabadfalvi József: Magyar jogbölcselet

http://buksz.c3.hu/0701/05szabadfalvi.pdf

---