---

Tartalom

1. BEVEZETÉS
2. A MEZŐGAZDASÁG FEJLETTSÉGÉT ÉS TÉRSZERKEZETÉT JELLEMZŐ ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: A VÁLTOZÓK
3. A MEZŐGAZDASÁG NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉKE
  TÁBLÁZATOK
4. A STATISZTIKAI RÉGIÓK MEZŐGAZDASÁGI JELLEMZŐI
  TÁBLÁZATOK
5. A TERMÉSZETFÖLDRAJZI RÉGIÓK MEZŐGAZDASÁGA
  TÁBLÁZATOK
6. A NEMZETISÉGI RÉGIÓK MEZŐGAZDASÁGA
  TÁBLÁZATOK
7. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG REGIONÁLIS SZERKEZETE A CLUSTER-ELEMZÉS ALAPJÁN
  TÁBLÁZATOK

UTÓSZÓ
BIBLIOGRÁFIA
REGIONAL STRUCTURE OF THE HUNGARIAN AGRICULTURE IN THE BEGINNING OF THE 20TH CENTURY

FÜGGELÉK
  MEGYESOROS TÁBLÁZATOK
  MEGYESOROS TÉRKÉPEK

---

Előszó

2001 őszén Debrecenben védtem meg doktori értekezésemet, "A magyar mezőgazdaság regionális szerkezete a 20. század elején" címmel. Debreceni témavezetőm, Gunst Péter, opponenseim Szuhay Miklós és Tímár Lajos, a doktori védési bizottság elnöke, Orosz István, tagjai Fónagy Zoltán és Szász Zoltán voltak. A doktori bizottság összegzése szerint "a munka magasan meghaladja a PhD értekezésekkel kapcsolatos elvárásokat, és megkerülhetetlen lesz a következő évek gazdaság-és társadalomtörténetének kutatásában". 2002-ben elnyertem az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért pályázatát a kézirat kiadására a Doktori Mestermunkák sorozatban. A könyv 200 példányban jelent meg, a fejezetekben előforduló táblázatokhoz nem megfelelő, A5 méretben. Nem tartalmazta a munka legfontosabb eredményeit, azokat a megyesoros adatokat, amelyek közel 100.000, a mezőgazdasággal közvetlen, vagy közvetett módon kapcsolatba hozható adat számítógépbe rögzítésével, majd ezek feldolgozásával létrejöttek. Így sem az egyes régiók vagy települések kutatóihoz, sem az agrár-történetírás szakembereihez nem juthattak el az 1895-1915 közötti időszak nyomtatott statisztikai forrásainak feldolgozásával született adatsorok. De a magyar és a nemzetközi gazdaságtörténet-írásnak is vesztesége, hogy a doktori kézirat csak részben jelent meg nyomtatásban. Az azóta eltelt évek során számos újabb adalékkal bővültek a korábbi eredmények, elsősorban az egyes régiók relatív jövedelmi viszonyait illetően.

A kötet elektronikus megjelenésével lehetőség nyílt a térképek színesben és látható méretben történő közlésére is. A statisztikai változók térképes ábrázolása eltér az általános gyakorlattól, mert a sorok terjedelmét, az egyes esetek szóródását vettem figyelembe, nem pedig az egyenlő nagyságú és 0-tól kiinduló kategorizálást alkalmaztam.

A könyv megjelenése 'hommage' Katus Lászlónak, a magyar gazdaságtörténet-írás 2015-ben elhunyt kiemelkedő alakjának, akit 1984-től tanáromként, majd kollégámként tisztelhettem. Ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy a magyar gazdaságtörténet-írás adós a dualizmuskori magyar gazdaság regionális szerkezetének vizsgálatával, és vállalta a témavezetést, majd haláláig értékes tanácsokkal látta el kézirataimat. Példaképem mint ember, tanár és tudós.

A szerző

---