---

Tartalom

ELŐSZÓ (ILLYÉS GYULÁTÓL)

ADY ENDRE
BARTÓKY JÓZSEF
BÉKÁSSY FERENC
CHOLNOKY VIKTOR
CSÁTH GÉZA
ENDRŐDI SÁNDOR
GÁRDONYI GÉZA
GOMBOCZ ZOLTÁN
JÁSZAY-HORVÁTH ELEMÉR
JUHÁSZ GYULA
KARINTHY FRIGYES
KIRÁLY GYÖRGY
KISS JÓZSEF
KOMJÁTHY JENŐ
KOZMA ANDOR
KUNCZ ALADÁR
KRÚDY GYULA
MIKLÓS JENŐ
MIKSZÁTH KÁLMÁN
MILKÓ IZIDOR
MÓRA FERENC
NAGY ENDRE
NÉGYESY LÁSZLÓ
OSVÁT ERNŐ
RÁKOSI JENŐ
REVICZKY GYULA
SOMLYÓ ZOLTÁN
SZÁSZ MENYHÉRT
SZINI GYULA
TÓTH ÁRPÁD
VARGHA GYULA
VÉSZI JÓZSEF
ÖNMAGAMRÓL

JEGYZETEK

---

Előszó

Kosztolányi a tudatos alkotó példája; így rendkívüli értő is volt. Éles szemmel figyelte és boncolta mások munkáit és szívesen ismertette is. De csak úgy, mint az élet többi jelenségét. Szemlélődő volt, magyarázó; bíráló ritkán. Már kritikaírás közben is elsősorban szépíró, még hozzá úgy, ahogy ő - a homo aestheticus - az író hivatását értelmezte.

Nem nyesni, irtani és nevelni akart. Eszményképe nyilván nem Gyulai volt; inkább azokhoz a századvégi francia bíráló-írókhoz hasonlított ő, akik meghódoltak a szépirodalomnak s lenyűgözve a mű szépségétől, az alkotásra alkotással feleltek: kritika helyett útón-útfélen esszét írtak. Ahova különben a háború után a magyar kritika is szelidült. A döntő különbség köztük és Kosztolányi közt mégis az, hogy ő nem bekéredzkedett volt, hanem bennszülött. Ismertetéseit nem a jellegzetesen íróinak vélt fogások és szép mondatok, nem a külsőségek tették íróivá, hanem a jellegzetes írói módszer. A művészet titkának - vallomása szerint a legnagyobb emberi titoknak - vizsgálása közben nem lirizált, nem lelkendezett szent hivatásról, nem idem per idem érzékeltetett, hanem egyszerűen csak vizsgált. Józanságát - írói állását - a legmagasztosabb tárgy előtt is megőrizte. Épp ezáltal alkotott valóban hasonlót a legjobb eredetihez.

Kartársai munkáját - tőle való a hasonlat - úgy vette kézbe, mint egyik mesterember a másikét. Úgy is fürkészte, méricskélte s feszegette, valóban a szak értelmével. A mű nagyságát és tartósságát rendszerint valami apróbb részlet szétszedésével és magyarázásával mutatta be. Ismerte a mértéket is, addig ment, ameddig a titkot nyitott szemmel követhette. Azok közé tartozott, akik a teremtés hatalmasságát nem a csillagrendszerek nyilvánvalóan hatalmas működésében látják, hanem egy katicabogár izületeinek még bámulatosabb működésében. Iszonyodott a nagy szavaktól.

...

Ebben a kötetben csak az író-kortársakról írt tanulmányai vannak. S ezek közül is csak a megholtakról írt tanulmányok. Az anyag így kerekült kötetté. Külön kötetre mennek a ma is élő magyar írókról szóló tanulmányai s további kötetekre azok, melyeket a külföldi írókról és személyesen is megismert más foglalkozású - színész, politikus, uralkodó, stb. - embertársairól vetett papírra.

Keletkezés szerint az első tanulmányt - a Komjáthyról szólót - húsz éves korában írta; az utolsót ötvenéves korában. E harminc év alatt életszemlélete sokat változott, ízlése alig. E harminc év alatt a legkülönbözőbb lapokba dolgozott. Művészi szempontjait ez sem befolyásolta. Sikerült e gazdag harminc év minden ideszánt tanulmányát felkutatni? Hálásan fogadom a figyelmeztetést a netán kimaradottakra.

Az anyag összegyüjtésében Kosztolányi Dezsőné és Gellért Oszkár, a gyorsírással írt jegyzetek megfejtésében Gyarmati Dezső dr. és Szabó Lőrinc volt segítségemre; őszinte köszönetét mondok nekik.

Illyés Gyula

---