---

Tartalom

Előszó

I. rész: Kászonszék régészete
  1. Mocsvár
  2. Bakmájvára
  3. Ken (Kentartománya)
  4. Kővár
  5. Szetyevár
  6. Összefoglalás

II. rész: a kászoni székelyek betelepülése s eredete
  1. Az eddigi vélemények, de Kászon község megvolt már a XIV. szd. elején
  2. A nagykászoni keresztelőmedence leírása, kora, vallomása
  3. A nagykászoni Mindenszentek egyház tanúsága
  4. A megvizsgált helyneveknek a kort illető vallomása
  5-8. A kékkendeknek és egykori szálláshelyüknek Kászonnal, a kászoni Kentartománnyal és Kővárral való összefüggése
  9-11. A kékkendek besenyő eredete
  12. A Kászoni székelyek kékkend, illetve besenyő eredete, telepítésük jellege, feladata s kora

Befejezés

---

Előszó

Székelyföldnek Kászonszék a régészetileg legkevésbbé ismert része. A régebbi irodalom - Scheint Dániel - csupán régi várakat, Setsén várát és még két külön meg nem nevezettet említ onnan. Ámde báró Orbán Balázs még ezeknek a nyomait is annyira bizonytalanoknak találta, hogy Szetye vára kivételével a többieknek még egykori létezésében is kételkedni kényszerült. Csíkmegye monográfusa, Vitos Mózes akkor, amikor egyszerűen átvette Orbán Balázs leírását, egyúttal Orbán véleményének jogosságát is határozottan elismerte. Gerecze Péter szintén Orbán megállapításai mellett tört lándzsát, amidőn jegyzékébe egyedül Szetyevárát vette be, mint nemrég Martian Julián is tette.

Minthogy azonban Nagy Géza majdnem legújabban - Orbán Balázsra hivatkozva ugyan, de tulajdonképpen mégis éppen Orbán megállapításai ellenére - ismét valóságos várromok gyanánt sorolta fel az összes kászoni "várakat", Kászon völgye más irányú kutatásával egyidejűleg nagyon helyénvaló megvizsgálnunk azt is, hogy báró Orbán Balázs megállapításai vajjon még ma, nyolc évtized elmultával is megállják-e helyüket és hogy a tudomány mai állapota szerint valójában melyik félnek van igaza? A következőkben elmondom mindazt, amit róluk szakszerű régészeti ásatások nélkül, csupán felszíni vizsgálódásokra támaszkodva elmondhatunk.

---