---

Tartalom

I. FEJEZET. VALLÁSI EMLÉKEK. I. RÉSZ. ISTENEK ÉS ISTENNŐK
1. §. Az Isteneket egyáltalában illető emlékek
2. §. Iupiter
3. §. Iupiter Dolichenus
4. §. Iupiter más melléknevei
5. §. Iupiter és Iuno, Diana, Minerva
6. §. Neptunus
7. §. Minerva
8. §. Mithras, Sol invictus, Deus invictus
9. §. Más keleti istenségek: Detis Arimanius, Baal, Dea Syria
10. §. Mars
11. §. Apollo Daphnaeus
12. §. Liber Pater (Bacchus) és Libera (Proserpina)
13. §. Venus
14. §. Volcanus
15. §. Aesculapius és Hygia
16. §. Hercules
17. §. Nemesis
18. §. Fortuna
19. §. Silvanus Domesticus és Silvanus Silvestris
20. §. Alsóbb rangú istenségek

II. FEJEZET. VALLÁSI EMLÉKEK. II. RÉSZ. PAPOK (SACERDOTES)
1. §. Tartományi papok
2. §. Községi papok

III. FEJEZET. FÖLDRAJZI EMLÉKEK
1. §. Természettani földrajz
2. §. Világrészek
3. §. Tartományok (Provinciae)
4. §. Területek (Begiones)
5. §. Népek (Populi)
6. §. Római nemzetségek (Tribus)
7. §. Városok (Coloniae, municipia)
8. §. Faluk, várak (Vici, castella)
9. §. Római utak, mérföldmutatók

IV. FEJEZET. A CSÁSZÁROK
A császárok időszerinti rendben

V. FEJEZET. A RÓMAIAK KÖZSÉGE (RESPVBLICA ROMANORVM)
1. §. A tanácsosok (Senatores), a lovagok (Equites)
2. §. Római tisztviselők (Consules, AEdiles)
3. §. Legati Augusti pro praetore provinciarum
4. §. Agentes vices praesidis
5. §. A legiók legátusai
6. §. Viri perfectissimi, protectores Augusti
7. §. Duces
8. §. Viri spectabiles
9. §. Procuratorok és pénzügyi tisztviselők

VI. FEJEZET. A HADÜGY
1. §. A főbb tisztek: Legati, praefecti, tribuni, praepositi numerorum
2. §. Alsóbb rangu tisztek: Centuriones, optiones, decuriones
3. §. Altisztek és külön szolgálatokra használt katonák
4. §. Katonák: hadastyánok, lovasok, gyalogok
5. §. Hadtestek
6. §. Katonai okmányok

VII. FEJEZET. RES MVNICIPALIS. A VÁROSOK SZERVEZETE

VIII. FEJEZET. TÁRSULATOK, MŰVÉSZEK ÉS EGYSZERÜ MAGÁNOSOK EMLÉKEI. RÓMAI POLGÁROK, SZABADOSOK, BARBAROK, RABSZOLGÁK
1. §. Társulatok; collegia
2. §. Szabad magánosok; ingenui
3. §. Szabadosok emlékei; liberti
4. §. Idegenekre vagy barbárokra vonatkozó emlékek
5. §. Rabszolgák
6. §. Névtelen emlékek, töredékek

IX. FEJEZET SZEKRÉNYEKBEN ÁLLÓ ÉKSZEREK ÉS EGYÉB TÁRGYAK
1. §. Arany ékszer
2. §. Bronz, ólom és ezüst emlékek, pecsétek, stb.
3. §. Feliratos agyag tárgyak
      Hamis felirások
      Etruriai felirások


PÓTLÉK

I. FEJEZET. KŐEMLÉKEK
1. §. Vallási emlékek
2. §. Földleirati emlékek
3. §. Az uralkodókat illető emlékek
4. §. Katonai emlékek
5. §. Magánosokra vonatkozó emlékek

II. FEJEZET. FÉM- ÉS ÜVEGTÁRGYAK
A. Fémtárgyak: gyürük, és melltük; bronz lapocska, súly, pecsétek
B. Üveg-edények

III. FEJEZET. AGYAGNEMÜEK
I. Tálcza alakú mézes lepény-minták
II. Karczolt téglatöredékek
III. Bélyeges téglák
IV. Mécsesek bélyegei
V. Samii edények bélyegei

IV. FEJEZET. TABELLAE CERATAE
Erdélyben talált viaszos lapok

---

Bevezetés

A magyar nemzeti muzeum felirásos római köveinek sajátságos érdekességét emeli az, hogy azon emlékek majd mind ugyanegy vidékről, legnagyobb részt a mi fővárosunk környékéről valók. - Itten a lelhelyek ugyanegy volta a történelmi egységgel összeesik, és épen ez az, mi nemzeti intézetünk ebbeli régiségei összeségének kiváló, és Európa más nagyobb muzeumaiban is alig feltalálható előnyét képezi.

Senki sem tagadhatja, hogy a felirásos emlékek sokkal többet segitenek a római világ politikai, vallási, katonai, pénzügyi és polgárzati viszonyai kellő felfogásában, mint maguk a remek irók müvei, főleg midőn a fővárostól messzeeső tartományokról és azoknak beléletéről szó vagyon.

Tudjuk mennyire segitették elő egyes tartományoknak történeti ismeretét azon felirási gyüjtemények, Corpus Inscriptionum-ok, melyek ujabb időben roppant szorgalommal, nagy költséggel és lehetséges teljességgel nemcsak egyes, terjedt római területek, de kisebb tartományi részekről, és földirati tájakról, kiadattak.

Hasonlót kezdeményezni Pannoniára nézve szándéka volt Desjardins urnak, midőn hazánk legteljesebb gyüjteményét, a n. muzeumi feliratos köveket, mint egy egészet nemcsak leirásban, hanem általa készitett találó rajzokban is az olvasó közönség elé terjeszté, kikerülvén lehetőleg hű másolataiban mind azt, mi az emlékek fő érdekét, a felirásokat zavarhatná, de más részt ismét felhasználván mind azt, mi a pannoniai emlékek sajátságát képezi, ugymint a többi római faragmányok diszesitéseitől elütő lombozatokat, keretrészeket, férfi és nő öltözeteket, fegyverzetet, stb.; mik bár remekeknek nem tekinthetők, saját játszi alakjuk, esetlenségük és eredetiségük miatt élénk figyelmünkre méltók. És épen ez az, mit szóval leirni nem lehet; mit, hogy érdekességét el ne veszitse, csak a képnek lehet kellőleg visszaadni; ez az miért választá szerző inkább ezen czéljainak megfelelő saját rajzait, sem mint a roncsolt, éktelen mélyedések által a felismerhetetlenségig eltorzitott felületüknek hü fényképi előállittatásait.

...

---