Ismertető

Dráma. - A mű címét Batthyány Ádám németújvári könyvtárának 1651 szeptember 17-én készült leltára őrizte meg (ItK 1954: 415-416, Iványi Béla és Eckhardt Sándor). Egyébként a kiadásnak csak négy levélnyi töredéke (C1, 4, 5, 8) ismert. Eredeti szövegváltozata kéziratos formában az 1600 körül másolt Fanchali Jób-kódexben (311-371. lap) maradt fenn. Eszerint a szerző, "Júlia rabja N. N." ajánlását "Az erdéli nagyságos és nemes asszonyoknak" írta. Ezt követte a mű tartalmának összefoglalása: "E comedia miről vagyon, annak a summája", majd "E comediában szóló beszélő személyeknek nevük". A dráma öt felvonásból, actusból áll. Az első négy felvonás négy-négy, az utolsó pedig öt jelenetet, scenát ölel fel. A nyomtatott töredék eleje a második felvonás negyedik jelenetéből, vége a negyedik felvonás első jelenetéből tartalmaz részletet.

A nyomtatvány hasonmás kiadása: MKsz 1900: 1. sz. melléklet - szövegkiadása: MKsz 1900: 10-16, Erdélyi Pál - Eckhardt Sándor: Balassi Bálint összes művei, I. kötet, Bp. 1951, 283-290. - A kéziratos szöveg első kiadása: Ján Mišianik, Eckhardt Sándor, Klaniczay Tibor: Balassi Bálint szép magyar komédiája. Bp. 1960, 49-106 (uo. 107-126. lapon a dráma olasz forrásának szövege) - Régi Magyar Drámai Emlékek Bp. 1960, I 845-944, Kardos Tibor - Balassi Bálint összes versei, szép magyar comoediája és levelezése, 2. bővített kiadás. Bp. 1968, 147-204, Eckhardt Sándor; ugyanaz 3. javított kiad. Bp. 1974, 165-235, Eckhardt Sándor, Stoll Béla.

Balassi Bálint e pásztordrámát életrajzi adataiból következtetve 1588-1589-ben írta. Mintája Cristoforo Castellettinek Amarilli c. olasz pásztorjátéka (Velence 1587) volt (ItK 1937: 142-154, 260-272, Waldapfel József - Waldapfel József: Irodalmi tanulmányok. Bp. 1957, 104-134). Művét ajándéknak szánta Losonczy Annának, versei Júliájának. Tárgya: egymást régen elvesztett szerelmesek egymásratalálása. Főszereplői Credulus néven maga az író és Júlia (MIrodT I 476-478, Klaniczay Tibor).

A töredéket Erdélyi Pál téves feltevése (MKsz 1900: 2) nyomán a szakirodalom mindeddig bártfai nyomtatványnak tartotta. A betűtípusok azonban a debreceni nyomdára vallanak. A töredéken is előforduló nagy C kezdőbetű először 1616-ban tűnik fel ott (1109; MKsz 1981: 189-203, Berlász Piroska). A nyomtatás ideje 1619 körül kereshető. Rheda Pál ugyanis ebben az évben több világi tárgyú művet (1173, 1174) és két bibliai históriát is (1175, 1178) kinyomtatott. 1620-tól már fia, Rheda Pál vezette a műhelyt. Nyomdatermékei között hasonló jellegű kiadványok nem szerepelnek.

Minthogy a jelzett kéziratban a dráma a 311-371. lapokon található, a töredék szövegével párhuzamos rész pedig a 338-351. lapokon olvasható, a «C»-ívet még legalább egy ívnek és néhány levélnek kellett követnie.

Forrás: MOKKA - Régi Nyomtatványok