---

Tartalom

ELŐSZÓ

1 PÉNZ AZ ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYELMÉLETBEN - BEVEZETŐ GONDOLATOK
1.1 A PÉNZ FUNKCIÓI
1.2 AZ URALKODÓ KÖZGAZDASÁGI IRÁNYZAT ÉS A PÉNZ
1.2.1 A pénz értéktelensége egy hagyományos általános egyensúlyelméleti modellben
1.2.2 A probléma általános okai

2 MONETÁRIS POLITIKA A KÜLÖNBÖZŐ KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEK TÜKRÉBEN
2.1 KEYNESIÁNUSOK ÉS MONETARISTÁK
2.2 ÚJKLASSZIKUSOK ÉS ÚJKEYNESIÁNUSOK
2.3 SZABÁLYOK ILL. DISZKRECIONÁLIS INTÉZKEDÉSEK A MONETÁRIS POLITIKÁBAN

3 JEGYBANKI FÜGGETLENSÉG ÉS HITELESSÉG

4 A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ÉS A MONETÁRIS POLITIKA NÉHÁNY EGYMÁSTÓL ELVÁLASZTHATATLAN ELMÉLETI VONATKOZÁSA

5 MONETÁRIS MAKROÖKONÓMIAI MODELLEK
5.1 A PÉNZ AZ ÖRÖKÉLETŰ REPREZENTATÍV EGYÉNEK MODELLJEIBEN
5.1.1 Hasznos pénz modellek
5.1.2 Likviditási korlát
5.1.3 Tranzakciók modelljei
5.1.4 A három stratégia általános értékelése
5.1.5 Ragadós árak
5.2 A PÉNZ ALTERNATÍV MODELLJEI
5.2.1 Együttélő nemzedékek modellje
5.2.2 Keresési modellek

6 MONETÁRIS POLITIKAI STRATÉGIÁK
6.1 MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓ ELMÉLETE
6.2 ÁRFOLYAMCÉL-KÖVETÉS
6.3 MONETÁRIS CÉLAGGREGÁTUM-KÖVETÉS
6.4 AZ INFLÁCIÓSCÉL-KÖVETÉS RENDSZERE
6.4.1 Az infláció mint közbenső cél
6.4.2 A stratégia elméleti alátámasztása
6.4.3 Az infláció előrejelzésére szolgáló modellek
6.4.4 Néhány empirikus eredmény
6.4.5 Inflációscél-követés a Visegrádi Országokban
6.5 A FED ÉS AZ EKB MONETÁRIS POLITIKÁJA

7 JEGYBANKI ESZKÖZTÁR
7.1 A JEGYBANKOK CÉLRENDSZERE ÉS A TRANSZMISSZIÓ CSATORNÁI
7.2 A MONETÁRIS POLITIKA OPERATÍV CÉLJA
7.3 A MONETÁRIS POLITIKA ESZKÖZEI
7.3.1 A jegybanki eszközök csoportosítása
7.3.2 Tendereztetési eljárások a jegybankok gyakorlatában
7.3.3 A kereskedelmi bankok likviditása - likviditási prognózis
7.3.4 Nemkonvencionális jegybanki eszközök
7.4 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK MONETÁRIS POLITIKAI KERETRENDSZERE
7.4.1 A monetáris politika végrehajtásának néhány elve az euróövezetben
7.4.2 Az EKB monetáris politikai eszköztára
7.4.3 Az euróövezet partnerköre
7.4.4 Az euróövezetben elfogadott fedezetek köre
7.4.5 Tendereztetési eljárások
7.4.6 Az EKB válság során alkalmazott intézkedései
7.5 A MAGYAR NEMZETI BANK MONETÁRIS POLITIKAI KERETRENDSZERE
7.5.1 A Magyar Nemzeti Bank főbb monetáris politikai céljai és elvei
7.5.2 A Magyar Nemzeti Bank hagyományos eszköztára
7.5.3 Az MNB partnerköre
7.5.4 Az elfogadható fedezetek
7.5.5 Az MNB likviditási prognózisa
7.5.6 Az MNB által alkalmazott nemkonvencionális jegybanki eszközök
7.5.7 Az MNB és az EKB eszközeinek összehasonlítása

FORRÁSMUNKÁK

1. MELLÉKLET. A DINAMIKUS INKONZISZTENCIA PROBLÉMÁJÁNAK MATEMATIKAI MEGFOGALMAZÁSA A DINAMIKUS KONTROLLELMÉLET ALAPJÁN

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

---

Előszó

A nemzetközi pénzügyi piacok 2007-2008-ban kirobbanó válsága megkérdőjelezte, hogy létezik-e egyáltalán olyan monetáris politika, amely képes reálgazdasági következmények nélkül helyreállítani a megbomlott pénzügyi egyensúlyt. A pénzügyi intézményrendszer sebezhetősége arra figyelmeztette a gazdaságpolitikusokat, hogy óvatosan értékeljék a jegybanki intézkedések valós gazdasági hatását.

A tankönyv célja, hogy az elméleti szakirodalom és néhány gyakorlati példa bemutatásán keresztül eligazítást nyújtson a monetáris politika gazdaságban betöltött szerepéről mind az egyetemi képzésben részt vevő hallgatók, mind pedig gyakorlati szakemberek számára. A monetáris politika elméleti fejlődésének bemutatásán túl igyekszik feldolgozni a monetáris makroökonómia főbb fogalmait és összefüggéseit, iránymutatást ad a különböző jegybanki stratégiákat leíró modellek vizsgálatához, értékeléséhez és gyakorlati adaptációjának megértéséhez is.

A monetáris politikai modellek fejlődésének a 80-as években megfigyelhető gazdaságelméleti irányváltás adott lökést, amely empirikus úton igazolta a monetáris politika relevanciáját annak reálgazdaságra gyakorolt hatása tekintetében. A jegybanki politika felelőssége ui. nem elhanyagolható a gazdasági környezet és a gazdasági jövőkép kialakításában. Mindezt befolyásolják a kamatdöntések, a monetáris folyamatok átláthatóságának mértéke, a központi bank vezetőségének szakmai felkészültsége és számos más monetáris politikai intézkedés és intézményi kérdés. Az új, keynesi elemeket is tartalmazó elvek figyelembevételével ma már számos jegybank átfogó dinamikus, sztochasztikus, általános egyensúlyi, racionális várakozásokon alapuló, a bérinflációt és az inflációt tisztán vagy részben előretekintő változóként feltüntető modellek - ún. DSGE modellek - eredményeivel is segíti a döntéshozók munkáját. A 2007-2008-as gazdasági válság új megvilágításba helyezte a monetáris politikai elméleteket, a legújabb elemzések - többek között - a jegybank pénzügyi stabilitásban betöltött szerepére, a transzmissziós modellek újrafogalmazásának szükségességére világítottak rá. Egyben új, korábban nem, vagy szűkebb körben illetve kisebb mértékben alkalmazott (ún. nem- szokványos) jegybanki eszközök bevezetését tette szükségessé.

A hazai felsőoktatásban részt vevő hallgatók Magyarországon ezidáig leginkább saját kutatómunkájuk, ill. angol nyelvű tananyagok feldolgozásának segítségével mélyíthették el a monetáris makroökonómia terén szerzett ismereteiket. A hazai szakirodalomban nem áll rendelkezésre átfogó, egységes keretbe foglalt magyar nyelvű tankönyv, a szerzők - Polgár Éva Katalin, az Európai Központi Bank elemzője, valamint Novák Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és a Magyar Nemzeti Bank elemzője - ezt a hiányt igyekeztek orvosolni néhány fontos elméleti és gyakorlati összefüggés szintézise segítségével. A tankönyv fejezetei tovább bővíthetők, a felsorolt példák más nemzeti bankok gyakorlata alapján tovább gazdagodhatnak. A szükséges fogalomtár, elmélettörténeti és modellezési alapok rendszerezésével a könyv segítséget nyújt a bonyolultabb valós monetáris politikai kérdések megoldásához.

---