Varga Csaba
Jogfilozófia az ezredfordulón
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK
A jog mint kultúra?
Összehasonlító jogtudományi törekvések
"Összehasonlító jogi kultúrák" (Szempontok a fogalmi körülhatároláshoz)
Összehasonlító jogi kultúrák?
Jogi hagyományok? Jogcsaládok és jogi kultúrák nyomában
Mai irányok
Jogátvitel, jogátvétel (Fogalmi elemzés napjaink globalista tendenciái tükrében)
Joguralom? Jogmánia? Ésszerűség s anarchia határmezsgyéjén Amerikában
Az angol-amerikai és a kontinentális-francia hagyományok találkozásának peremvidékén: Kanadai fejlemények és tapasztalatok
JOGELMÉLET
Szabály és/vagy norma, avagy a jog fogalmiasíthatósága és logizálhatósága
Érvényesség
Jog, erkölcs, gazdaság: Autonómiák - független pályákon, avagy egymás rendjéből épülve?
A Hart-jelenség
Önmagát felemelő ember? Korunk racionalizmusának dilemmái
Mérték és érték, avagy az öncélúság önveszélyessége
A múlt hagyatéka
A szocializmus marxizmusának jogelmélete: Hazai körkép nemzetközi kitekintésben
Visszatekintés
Elméleti jogi gondolkodásunk az ezredvégen
JOGÁLLAMI ÁTMENET
Megvalósulatlanul megvalósult, vagy megvalósultan megvalósulatlan jogállam?
Jogállamiságunk - kihívások keresztútján
Jogállami vívódás mintakényszerek Szcyllája és csalódások Kharübdisze közt (Litvánia példájában)
Miért maradt el a szembenézés, az újrakezdés beteljesülése?
A "gyökeresen gonosz" a jog mérlegén
Kudarcot vallott kereszteshadjárat? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa
Tárgymutató
Jogforrásmutató
Névmutató
Fülszöveg
A jog sorsa felett tűnődve az ezredforduló komoly válaszutat jelez, hiszen egybeesik sorsfordító dilemmáink megválaszolásának szorító szükségével. Nem kisebb horderejű kérdések ezek, mint hogy miképpen viszonyuljunk szocialista örökségünk könnyű meghaladhatósága megalapozatlannak bizonyult várakozásához, jogállami átmenetünk számos reménnyel övezett, ám még több kudarcot felmutató valóságához. Nagyobb összefüggésben pedig a globalizmus s a benne megnyilatkozó mintakövetési kényszerre adandó válasz dilemmájával kell mindannyiunknak vívódnunk. A jogbölcsész szerző az utóbbi fél évtized tanulmányi terméséből válogatva e jövőnket megszabó időszerű kérdésekkel néz szembe, mikor a jog formaisága mögül meghatározó erővel fellépő kulturális tartalmak civilizációs tartalékainak és napjainkban fenyegető változásainak (Összehasonlító jogi kultúrák), a jog mögött megbúvó racionalitás-gondolat önellentmondásainak s a szocialista múlt teoretikus hozadékának áttekintésével (Jogelmélet) végső összegzésben s egyúttal látleletként időleges állapotunk s a mögötte megbúvó nemzetközi érdekek, elvektől uralt ideológiai kényszerek és iránytévesztések leírására tesz kísérletet (Jogállami átmenet). Közös tanulságként az önálló gondolkodás megkerülhetetlenül személyes felelősségét, és ezzel az értékvállalás és döntés kötelességét hangsúlyozza tudományban s közéleti szerepvállalásban egyaránt.