---

Tartalom

I. Bevezetés
1. A különleges titkosszolgálati eszközök fogalma
2. A jogi szabályozás kialakulása

II. Történeti alapok
1. A hírszerzés rövid története
2. A különleges eszközök alkalmazása a szovjet típusú államberendezkedés korában

III. A különleges eszközök alkalmazása
1. A különleges eszközök alkalmazásának indokai
2. Az emberi jogok korlátozásának kérdése
3. A különleges eszközök alkalmazásának általános jogi garanciái

IV. A politikai rendészeti osztályoktól az Államvédelmi Hatóságig (1945-1956)
1. A Politikai Rendészeti Osztály (PRO) és az Államvédelmi Osztály (ÁVO) megalakulása
2. A "szocialista törvényesség" kora (1953-1956)
3. Az Államvédelmi Hatóság működésének szerepe az "ellenforradalom" kialakulásában és a harcok idején
4. Az Államvédelmi Hatóság a forradalomban

V. A Politikai Nyomozó Főosztály (1956-1962)
1. A megtorlás
2. A Politikai Nyomozó Főosztály (PNYF) megalakulása
3. Az előző szervezet tagjainak értékelése és újraalkalmazása az átalakuló egységben
4. A nyilvántartások összetételének és használatának szempontjai
5. A "rehabilitáció"

VI. A BM III/III. (1962-1985)
1. A III/III. megalakulása, felépítése
2. Az operatív technikai részleg átalakulásának fázisai
3. A törvényi szabályozás
4. Az államellenes ügyek vizsgálata

VII. A BM III/III. bukása (1985-1990)
1. A politikai és társadalmi átalakulás
2. A politikai rendőrség munkájának "nehézségei" a politikai és gazdasági helyzet változásainak tükrében
3. A politikai rendőrség és a különleges eszközök szerepe az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások idején
4. A Duna-gate-botrány

VIII. Az 1990-1995 közötti időszak jelentősége a törvényhozásban
1. Az 1990-1995 közötti törvényhozás
2. Az 1990. évi X. törvény megszületésének körülményei, jelentősége
3. Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai

IX. Az 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről
1. A bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés
2. Az ügyészi engedéllyel alkalmazható eszközök
3. A bírói engedélyhez kötött eszközök
X. Az 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonságról
1. A törvény jellemzése, alkalmazhatósága
2. A törvényi szabályozás
3. A szolgálatok irányítása, ellenőrzése

XI. Kitekintés

Irodalomjegyzék

---

Fülszöveg

Jegyzetem megírásakor a hiánypótlás igénye vezérelt egy olyan területen, ami a jogászi gondolkodás egyik fontos szeletét érinti. A titkos információgyűjtés a bűnözés elleni harc hatékony, és bizonyos esetekben elengedhetetlen része, ami azt is jelenti, hogy az igazságszolgáltatás területén működő jogászok mindegyike találkozik annak valamely formájával. A hiány viszont a képzésben keresendő, miszerint az ügyvédeknek, ügyészeknek és bíróknak nem szerepel a tanulmányai között e terület, ugyanakkor működésük közben evidenciának tekintik, hogy ismerik a titkos információgyűjtés rejtelmeit.

A jegyzet alkotmánytörténeti tartalma alapján nem törekszik a jelenlegi szabályozás maradéktalan bemutatására, viszont lehetőséget teremt a titkos információgyűjtés alapjainak megismerésére. A kötetben formabontó módon először a visszaélések lehetőségét mutatom be, amelyre sajnos számos példát találhatunk hazánk közelmúltjából. Gondolatmenetem szerint, ha megismerjük e terület negatív oldalát, akkor könnyebben tudunk a demokrácia szabályainak megfelelően élni a bűnüldözés ezen nagyon fontos és csöppet sem elhanyagolható eszközrendszerével.

Mindenkinek ajánlom továbbá e kötetet, aki az emberi jogok sérülékenysége és az állam bűnüldöző érdekei közötti megfelelő "határmezsgye" kialakításával törekszik a demokrácia szabályai szerint élni, amely kellő biztonságérzetet nyújthat mind a bűnözés, a terrorizmus, mind pedig az állami erőszak és a joggal való visszaélés szempontjából.

---