Illés József
Magyar Ujságkiadók Országos Szövetsége
1898-1908
TARTALOM, BEVEZETÉSTartalom
BEVEZETÉS.
SZERVEZKEDÉS ÉS MEGALAKULÁS. 1898-1899.
HIRDETÉSI BÉLYEG. TISZTESSÉGTELEN VERSENY. - 1900-1901.
UJSÁGCÍMEK VÉDELME. VÁRMEGYEI LAPOK. - 1901-1902.
KOLPORTÁZS. KÜLFÖLDI UJSÁGKATALÓGUSOK. - 1902-1903.
ELSŐ TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS. A HIRDETÉS NÉPSZERÜSÍTÉSE. - 1903.
KIRÁLYI KITÜNTETÉS. HIRDETŐIRODA-TULAJDONOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE. - 1904-1905.
AZ ÜGYVIVŐ KORMÁNYZAT ALATT. AKCIÓ A HIRLAPBÉLYEG LESZÁLLÍTÁSA DOLGÁBAN. A HÉTFŐI LAPOK MEGSZÜNTETÉSE. ALAPSZABÁLYMÓDOSÍTÁS. KÖZGYŰLÉSEK. - 1906-1907.
A JÖVŐ FELADATA.
A SZÖVETSÉG ELHUNYTJAI.
VENDÉGLÁTÁS.
Bevezetés
Az 1908. évi április hó 13-án megtartott választmányi ülés Zilahi Simon szövetségi elnök indítványa értelmében engem bízott meg, mint a szövetség titkárát, hogy a küszöbön levő jubiláris közgyűlés alkalmából írjam meg szövetségünk 10 éves fennállásának a történetét.
Nagyon jól tudom, hogy ez a kitüntető megbízás külömb tollforgatót illetne meg, mint amilyen én vagyok, de külömb szakembert is, aki abban a rengeteg anyaghalmazban, ami szövetségünket 10 esztendő leforgása alatt foglalkoztatta, alaposabb tudással és szélesebb látókörrel tudott volna eligazodni.
Én mégis rászántam magamat erre a képességemet és erőmet meghaladó feladat teljesítésére, de abban a reményben, hogy vállalkozásomat nem szerénytelenségnek, hanem annak az izzó szeretetnek fogják tisztelt kollégáim betudni, amellyel szövetségünkön, mesterségünkön és mindenen, ami ezekkel kapcsolatos, csüggök.
Tíz esztendő zajlott le szövetségünk megalakulása óta. Mögöttünk egy megfutott rögös pálya, előttünk perspektívája a küzdelmes jövőnek, ahová azonban már azzal a biztató és jóleső érzéssel tekintünk, hogy erkölcsi és anyagi javaink megvédése körül a szövetség keretében szakmánknak szine-java csatasorban áll. Ha a szövetség 10 évi működésének semmi más eredménye nem volna, csak annyi, hogy felrázta a kiadókat a gyilkos tespedésből, megtörte a közönyt és tömöríteni tudta a széthúzókat és kételkedőket a kibontott zászló körül egy közös cél felé, akkor is érdemes volt létesíteni és akkor sem veszett kárba azoknak a derék és tiszteletreméltó férfiaknak munkája, akik a szövetség megteremtése és megalapozása körül buzgólkodtak.
Amikor Rákosi Jenő az országos kongresszuson arra szólította fel a tagokat, hogy: álljunk össze, forrjunk össze legalább kifelé egy testté, egy lélekké, hogy valamik legyünk, amikor Zilahi Simon, a kongresszus elnöke az ékes szónak minden varázsával rajzolta meg egy ujságkiadókból alakuló testületnek óriási erkölcsi hatalmát, jóformán még lehetetlen feladatnak látszott, hogy külön, sőt egymás ellen működő erők közös célok és érdeket szolgáló egyesület körül tömörüljenek.
...