Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Alternatív munkaerőpiac

Fejezetek munkatudományi, munkaerő-piaci kutatásokból, 2008-2015

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom


Beköszöntő
Nemeskéri Zsolt - Muity György: A Lévai program munkaerő-piaci vonzáskörzetének térségi és szakirányú humánerőforrás térképe, kutatási összefoglaló
Pankász Balázs: Alkalmazott ergonómia - munkatudományi vonatkozások
Muity György: Kutatás a hallássérült fiatalok esélyegyenlőségének javításáért
Nemeskéri Zsolt - Fertetics Mandy - Koltai Luca: Esélyegyenlőség és sokszínűség a HR képzésben
Szellő János - Lendvai Tamás: Lokális, közösségi foglalkoztatás jellemzői és gyakorlata a Dunántúl déli részén, részletek egy kutatás főbb megállapításaiból
Pohl Marietta: Fenntartható vidékfejlesztés innovatív lehetőségei az Ős-Dráva program keretében
Cseh Judit: A rehabilitációs kvóta és hozzájárulás hatása a munkáltatók befogadói magatartására Magyarországon, kutatási összefoglaló
Barakonyi Eszter: Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-Dunántúli régióban 2025-ig, kutatási összefoglaló
Ásványi Zsófia: Mobilitási hatások a foglalkoztatásra a Dunántúl déli részén, kutatási összefoglaló
Nemeskéri Zsolt - Zádori Iván: Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai a magyar és a horvát foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások megítéléséről a Dél-Dunántúli és Eszék-Baranyai régiókban
Szellő János: A foglalkozások egészségi szempontjainak meghatározása egy kézikönyv elkészítése során
Vámosiné Rovó Gyöngyvér: A pszichikai akadályozottság és a munka világa projekt kutatásának összesített eredményei


Bevezetés

Kedves Olvasó!

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (2015. szeptember 1-től Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar) Munkatudományi Kutatócsoportja 2008-ban alakult meg, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és az akkori Kar Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetének oktatói és kutatói kapacitásait egyesítve. Az alapításkor meghatározottak szerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazására és a munkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósítása volt. A tervek szerint e munkák hozzájárultak az ország és a Dél-Dunántúli Régió munkaerő-piaci folyamatainak feltárásához, az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékony alkalmazásának elősegítéséhez és a régió foglalkoztatási helyzetének javításához. Célként jelent meg továbbá a karon dolgozó kollégák mellett más egyetemi egységek képviselőinek, hallgatóknak és civil szervezeteknek bevonása a kutatási tevékenységbe.

Tudományos fókuszát tekintve a kutatócsoport a szélesen értelmezett munkatudomány teljes spektrumával kívánt foglalkozni, erre jó alapot adott és ad a Kar interdiszciplináris megközelítése, sokszínű alkotói közössége és kiterjedt szakmai-tudományos kapcsolatrendszere. A munkatudomány ebben a megközelítésben a diszciplínák lehetséges struktúrái közül olyan rendszerként értelmezhető, amelyet a munka vizsgálati aspektusai szerint kiválasztott - általános rendszertani jelentőségű, vagy gyakran előforduló, többségében számos elemből álló - részterületek alkotnak, és amelyben egyes munkatudományi ágak között a munka jellegzetességének megfelelő sajátos összefüggések vannak.

A munkatudománynak a kutatócsoport vizsgálataiban is jelentős hangsúllyal megjelenő háttérterületei:

- Munkaszervezés: a munkatevékenység szervezésének kérdéseivel foglalkozik.

- Munkalélektan: amely az ember munka közbeni viselkedését és azokat a körülményeket vizsgálja, amelyektől ez a viselkedés függ.

- Munkaélettan: amely a munka hatására az emberi szervezetben végbemenő jelenségeket vizsgálja.

- Munkajog: munkára vonatkozó jogszabályokat alkotja.

- Munkaszociológia: amely a munkát végző emberi közösségek viselkedésével és azoknak a tényezőknek a vizsgálatával foglalkozik, amelyek a közösség magatartását meghatározzák.

A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 14 különböző mélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez, a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerő-piaci előrejelzéseket is tartalmazó elemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységének az ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína fejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten.

Jelen kiadvány e széles kutatási palettáról válogatva 12 tanulmányt, kutatási összefoglalót tartalmaz. A válogatás nem teljes, hiszen egyes kutatások olyan nemzetgazdasági fejlesztési programokhoz kapcsolódtak, amelyek bizalmas kezelése jelenleg még nem teszi lehetővé az eredmények publikálását.

Reméljük, a tanulmányok áttekintése lehetővé teszi a Kedves Olvasó és a szélesebb szakmai közvélemény számára annak megítélését, hogy a Munkatudományi Kutatócsoport eddigi tevékenységével sikerült-e hozzájárulnunk az alapításkor meghatározott célok teljesítéséhez.

Erre lehetőségünk sem lett volna akkor, ha kutatásainkban nem számíthatunk külső megrendelésekre, pályázati forrásokra. Éppen ezért a bevezető végén köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak az együttműködő szervezeteknek, akik pályázati úton vagy megrendeléseikkel közvetlenül is hozzájárultak a kutatócsoport működéséhez:

- Dél-Dunántúli Humán Erőforrás Kutató és Fejlesztő nKft.
- Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
- Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány
- Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
- MVM Paksi Atomerőmű Zrt., MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.

Kutatásainkban együttműködő partnerünk a Matematika és Alkalmazott Információ Technológiai Kutató Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.. Köszönjük minden kutató munkatársunk alkotó részvételét, szakmai tudását, amellyel hozzájárult a kutatócsoport eddigi tevékenységéhez. A jövőben is számítunk munkájukra!

Pécs, 2015. december 31.

Szellő János
a kutatócsoport vezetője
címzetes egyetemi docens

Dr. Zádori Iván
a kötet szerkesztője
egyetemi adjunktus


×