Pandur Judit, T.
A varázsszavak
"Leült Bea mellé, a kanapéra, átölelte, és boldogan motyogta a lány hajába: - Annyira örülök, hogy itt vagy! Olyan régóta álmodozom rólad. - Azzal előbb bátortalanul, aztán egyre szenvedélyesebben megcsókolta. Finom íze volt az első csókjuknak. Bor, és csokoládé..."
2016-03-24
Megtekinthető verziók
PDFZIP verziók
PDF URL: https://mek.oszk.hu/15200/15219 URN: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-134845Látogatások: 3 332