Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

"A 72-es beadvány"

Nemzetiségi és oktatáspolitika a '60-'70-es években a Szovjetunióban

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom

Előszó
Szerencsés Károly: Nemzetiségi politika a vasfüggöny mögött Közép-Európában
Völgyesi Zoltán: A kis engedmények nagy ára - avagy a kádárizmus társadalmi mérlege
Brenzovics László: A '70-es évek Szovjetuniója
Szamborovszkyné Nagy Ibolya: "A látszat, és ami mögötte volt". Az oktatáspolitika irányvonalai a Szovjetunióban az 1960-70-es években
Császár István: "A 72-es beadvány" és résztvevőinek rövid ismertetése
"A 72-es beadvány" mélyinterjúk és visszaemlékezések tükrében
  Interjú Vári Fábián Lászlóval
  Interjú Czébely Lajossal
  Interjú Ifj. Sari Józseffel
  Interjú Polczer Andrással
  Interjú Id. Sari Józseffel
  Interjú Tóth Istvánnal
  Interjú Milován Sándorral
  Zseliczky József visszaemlékezései
Melléklet
  Beadvány G. Smanyko elvtársnak, az Ukrajnai Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottsága titkárának (kézirat, 1971)
  Beadvány a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének (kézirat, 1972)
  Konferencia-kerekasztal-beszélgetés (fotók)


Előszó

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézete által szervezett "A 72-es beadvány." Nemzetiségi és oktatáspolitika a 60-70-es években a Szovjetunióban című kutatás és konferencia zárókötetét tartja kezében az olvasó.

Épp 40 esztendeje, hogy nyilvánosságra került az a beadvány, amely 72-es beadványként vonult be a kárpátaljai magyarság történetébe. Ez volt az első kisebbségvédelmi dokumentum, mely 1945 után a kárpátaljai magyarság alapvető jogaival foglalkozott. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szovjet Legfelsőbb Tanács elnökségének címzett beadványt több mint ezer kárpátaljai magyar írta alá, akik kisebbségi jogaik biztosítását, mindenekelőtt a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgák bevezetését, az anyanyelvű oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának engedélyezését szorgalmazták. A szovjetrendszer meghurcolta a szervezőket és eltávolította őket pozícióikból. A Beadvány pozitív hozadéka lett, hogy hatására engedélyezték a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek az anyanyelven történő felvételizést az Ungvári Állami Egyetemre, a régió egyetlen felsőoktatási intézményébe, így a későbbiekben magyar diákok százai szerezhettek egyetemi diplomát. Az 1972-es beadvány tekinthető tehát a "kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalom" kezdetének. Az okmány megszövegezésében és az aláírásgyűjtésben szerepet vállaló értelmiségiek, közéleti személyiségek hozták létre ugyanis a peresztrojka idején, 1989-ben a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ).

A kutatás során sikerült felkeresni mindazokat, akik kapcsolatban voltak a dokumentum megszületésével, átélték az akkori eseményeket. A Beadvány készítőivel és aláíróival strukturált mélyinterjúk készültek, valamint elkészült a korszakot és eseményeket bemutató háttértanulmány.

A Történelem és Társadalomtudományi Tanszékkel 2012. szeptember 28-án közösen szervezett tudományos konferencián részt vettek és előadást tartottak a korszakot tanulmányozó és nemzetiségpolitikával foglalkozó kárpátaljai és anyaországi szakértők, valamint az 1972-es beadvány készítői és aláírói közül még élő, tevékenykedő közéleti személyiségek.

Kötetünkbe a kutatás és a konferencia előadásai, eredményei és anyagai kerültek be. Az első részben a konferencián elhangzott előadásokat helyeztük el, melyek a korszak történeti hátterét mutatják be. A kötet második részében találjuk az elkészített mélyinterjúkat, visszaemlékezéseket, valamint mellékletben helyeztük el az eredeti Beadvány teljes szövegének digitalizált változatát, egyéb dokumentumokat és a konferencia fotóit.

Kötetünket ajánljuk mind a történészek, mind a téma és a korszak iránt érdeklődők számára.

Beregszász, 2012. november 10.
Darcsi Karolina


×